Savas refluxról (GERD) akkor beszélünk, amikor a gyomorsav folyamatosan visszafolyik a nyelőcső alsó harmadába, esetenként pedig akár a szájüregbe is. Ez a rendellenesség számos tünettel járhat, mint például gyomorégés, emésztési zavarok, nyelési nehézség, torkon akadt étel érzése stb. A refluxnak alapvetően 2 típusát különböztethetjük meg: az „általános” és a krónikus (régóta fennálló) refluxot. Utóbbi minden esetben orvosi kezelést igényel, nemcsak az életet nehezítő tünetek enyhítése miatt, hanem a súlyosabb szövődmények megelőzése érdekében is.
Leírás
Mi is pontosan a reflux?
A savas reflux (másnéven gasztrooesophagealis reflux betegség vagy GERD) egy olyan egészségügyi állapot, amikor a nyelőcső záróizmának nem megfelelő záródása miatt
a gyomorban található savtartalmú folyadék folyamatosan visszaszivárog a nyelőcső alsó harmadába, időnként pedig a torokba és szájüregbe.
A savas reflux a legtöbb ember életében legalább egyszer előfordul. A reflux és a gyomorégés időnkénti megjelenése többnyire nem jelent komoly egészségügyi kockázatot, azonban ha ezek hetente többször, huzamosabb idő óta fennállnak – akár savlekötő szedése mellett -, akkor feltételezhető, hogy krónikus savas reflux betegség áll a tünetek hátterében.
Mennyire gyakori a reflux?
A reflux egy igen gyakori, szinte már „népbetegség”. Bármilyen életkorban kialakulhat, azonban több tényező is növeli a kockázatát:
40 év feletti életkor
túlsúly vagy elhízás
várandósság
dohányzás, akár passzívan is
egyes refluxot okozó gyógyszerek szedése
Tartalom
orvosaink
Kapcsolódó vizsgálatok
- Hasi és kismedencei ultrahang
- H2 kilégzési teszt
-
Gyomortükrözés
(gasztroszkópia) -
Vastagbéltükrözés
(kolonoszkópia)
ORVOSAINK
Kialakulás okai
Mi okozhat refluxot?
A refluxot az alsó nyelőcső-záróizom gyengesége vagy ellazulása okozza. Nem rendellenes esetben ennek az étel gyomorba érkezése után tökéletesen záródnia kell, enélkül a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe. A záróizom elgyengülését több tényező is okozhatja:
- Túl nagy nyomás nehezedik a hasra. Várandós nők esetében éppen ezért nagyon gyakori a szinte naponta jelentkező reflux.
- Bizonyos típusú ételek (például tejtermékek, erősen fűszerezett vagy olajban sült ételek) fogyasztása és az egyéni étkezési szokások.
- Egyes asztma, magas vérnyomás és allergia kezelésére használt gyógyszerek, valamint bizonyos fájdalomcsillapítók, nyugtatók és antidepresszánsok szedése.
- Rekeszsérv, amikor is a gyomor felső része kidudorodik a rekeszizomba, ezzel akadályozva a normál táplálékfelvételt.
Tünetek
Melyek a reflux tipikus tünetei?
A reflux nagyon sokféle tünettel jelentkezhet a páciens egyedi állapotától függően, de a leggyakoribb panaszok felnőttek esetén az alábbiak:
- gyomorégés
- regurgitáció (az étel nyelőcsőből vagy gyomorból történő visszakerülése a szájüregbe)
- megakadt étel érzése a torokban
- köhögés
- mellkasi fájdalom
- nyelési problémák
- hányás
- torokfájás és rekedtség
- gyakori kisebb hányás
- túlzott sírás
- étvágytalanság
- légzési nehézségek
- savanyú, savas lehelet, különösen fekvő helyzetben
- rekedtség
- fulladás érzése, ami akár fel is ébresztheti a gyermeket
- étkezés utáni alvási nehézségek
Honnan tudhatom, hogy gyomorégésem van
és nem szívrohamom?
A gyomorégés okozta mellkasi fájdalmat olykor összetévesztik a szívroham tüneteivel, különösen ha gyomorégéstől csak ritkán szenved az adott beteg. A gyomorégésnek azonban nincs köze a szívhez, viszont mivel mindkét fájdalom a mellkasból indul, így nehéz lehet felismerni az adott helyzetben. A szívroham tünetei azonban különböznek a gyomorégéstől, így ezeket ismerve könnyebb lehet a megkülönböztetés.
A gyomorégés során a mellkasban jelentkező égő érzés és fájdalom egészen a nyakig vagy torokig is kisugározhat. A szívinfarktus esetében a fájdalom jelentkezhet a nyakban, az állkapocsban és a karokban, valamint légszomj, izzadás, hányinger, szédülés, rendkívüli fáradtság és szorongás is kísérheti.
Amennyiben a gyomorégés elleni gyógyszer beszedése ellenére sem múlik a mellkasi fájdalom, és a fentebb említett tünetekkel párosul, mindenképp kérjen orvosi segítséget!
A reflux okozhat asztmát?
Bár az asztmás betegek 75%-a krónikus refluxban is szenved, a két betegség kialakulása között lévő pontos kapcsolat még nem ismert. Statisztikailag elmondható, hogy az asztmával küzdők kétszer nagyobb eséllyel lesznek refluxosak, mint a nem asztmásak, továbbá a reflux ronthatja az asztma tüneteit, az asztmagyógyszerek pedig a refluxét. Sok esetben viszont bebizonyosodott, hogy a reflux kezelésével az asztmás tünetek is enyhülnek.
Bár a két betegség közötti kapcsolat még nem ismert teljes mértékben, a krónikus reflux károsíthatja a torok, a légutak és a tüdő nyálkahártyáit, ezzel megnehezítve a légzést és tartós köhögést okozva, ami utalhat az asztmával való összefüggésre. Az orvosok többnyire a krónikus refluxot tekintik az asztma kiváltó okának, ha:
- az asztma felnőttkorban alakul ki
- az asztmás tünetek étkezést, sportolást és lefekvést követően, valamint éjszaka súlyosbodnak
- az asztma nem javul a szokásos asztma-kezelési módszerek hatására
Vizsgálatok
Hogyan diagnosztizálható a reflux?
A kezelőorvos a tünetek és kórtörténet ismeretében általában bármilyen más vizsgálat nélkül tudja diagnosztizálni a savas (nem krónikus) refluxot, és ez alapján megfelelő diétát és gyógyszeres kezelést javasolni. Amennyiben ezek nem segítenek a refluxos tünetek enyhítésében, indokolt lehet a krónikus reflux diagnosztizálását célzó vizsgálatokat is elvégezni, úgymint:
- Felső gyomor-bélrendszeri endoszkópia és biopszia:
A gyomortükrözés során a kezelőorvos egy vékony, lámpával és kamerával ellátott csövet vezet le a nyelőcsövön keresztül a gyomorig, alaposan megvizsgálva azok nyálkahártyáit, majd indokolt esetben szövetmintát is vesz. - Kontrasztanyagos röntgenvizsgálat:
A felső gyomor-bélrendszeri röntgenvizsgálat segít kimutatni a krónikus refluxszal kapcsolatos problémákat, ugyanis a kontrasztanyag segítségével a teljes szakasz végigkövethető a röntgenképeken. - Nyelőcső pH-impedancia vizsgálat:
A kezelőorvos egy vékony csövet helyez a szájon vagy orron keresztül a gyomorba, majd egy külső monitor 24 órán keresztül méri és rögzíti a pH-értékét, miközben a páciens a szokásos módon étkezik és végzi a napi teendőit. - Nyelőcső manometria:
A nyelőcső izmainak és alsó záróizmának működőképességét vizsgálja, egy vékony, érzékelőkkel ellátott cső segítségével, ami méri a záróizom, az izmok és a görcsök erejét nyelés közben.
Mikor szükséges egy refluxos csecsemő vagy kisgyermek kórházi ellátása?
A refluxot általában gyermekek esetében is járóbeteg ellátás keretében kezelik, azonban az alábbi tünetek jelentkezése esetén a gyermek mindenképp kórházi ellátásra szorul:
- a súlygyarapodás elmaradása vagy fejlődésbeli lemaradása
- szederjesség (cianózis) vagy fulladásos roham
- túlzott ingerlékenység
- nagymértékű hányás vagy kiszáradás
Milyen következményei lehetnek
a kezeletlen refluxnak?
Bár a reflux önmagában nagyon jól kezelhető, sokan mégsem fordulnak vele orvoshoz, aminek hosszútávon komoly egészségügyi következményei lehetnek:
- Nyelőcsőgyulladás:
A gyomorsav által okozott irritáció és gyulladás a nyelőcső nyálkahártyájában, ami idővel fekélyeket, gyomorégés, mellkasi fájdalmat, vérzést és nyelési nehézséget okozhat.
- Barrett-nyelőcső: A hosszútávon krónikus savas refluxban szenvedő betegeket érinti, ugyanis a folyamatos sav általi károsodás roncsolja a nyelőcső nyálkahártyáját, ami a nyelőcsőrák fokozott kockázati tényezője.
- Nyelőcsőrák:
A refluxszal járó sav-visszaáramlás hosszútávon károsítja a nyelőcsövet, ami magas kockázati tényezőt jelent a nyelőcsőrák kialakulásában. Alapvetően 2 típusú nyelőcsőrák alakulhat ki: az adenokarcinóma általában a nyelőcső alsó részén alakul ki és a Barrett-nyelőcsőből fejlődhet ki. A laphámsejtes karcinóma a nyelőcsövet bélelő sejtekben kezdődik, ez a típus pedig általában a nyelőcső felső és középső részét érinti.
- Szűkületek: A nyelőcső nyálkahártyája a visszajutó sav általi sérülést követően hegesedhet, ami nyelőcső szűkületet okozhat, ezzel akadályozva az étel és folyadék gyomorba jutását.
Kezelés
Milyen gyógyszeres módszerekkel kezelhető a reflux?
A reflux számos vény nélküli gyógyszer segítségével kordában tartható, viszont amennyiben ezek már nem jelentenek megoldást, a kezelőorvos vényköteles gyógyszert is felírhat. A leggyakoribb gyógyszeres megoldások reflux esetén:
- antacidok (savlekötők)
- H2 receptor blokkolók (csökkentik a savtermelést)
- protonpumpagátlók (gyomor savtermelő képességének gátlása)
Létezik műtéti megoldás a refluxra?
A savas reflux az esetek döntő többségében gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal jól kezelhető. Amennyiben ezek nem jelentenek megoldást, vagy a beteg huzamosabb ideig nem szedhet gyógyszert, lehetőség van műtéti úton történő kezelésre.
A laparoszkópos antireflux műtét során lényegében műtéti úton létrehoznak egy új szelepmechanizmust a nyelőcső alján, így a táplálék nem jut vissza a nyelőcsőbe.
A sebész a gyomor felső részét a nyelőcső alsó része köré tekeri, ezzel megerősítve a nyelőcső alsó záróizmát és megszüntetve a reflux tüneteit.
Megelőzés
10 tipp a refluxos tünetek elkerülésére
- Törekedjen az egészséges testsúly elérésére és megtartására!
- A nap folyamán inkább többször, és kevesebbet étkezzen, mint egyszerre nagy mennyiséget!
- Csökkentse a zsírbevitelt (például vaj, olajok, mártások, zsíros húsok, nem zsírcsökkentett tejtermékek)!
- Evés közben üljön egyenes háttal, valamint az étkezést követő 45-60 percben is legyen egyenes a testtartása (állva vagy ülve)!
- Legalább 3 óra teljen el az utolsó étkezés és a lefekvés között!
- Kerülje a szűk ruházatot (különösen a has területén)!
- Az ágy fejrészét emelje meg 15-20 centiméterrel az ágylábak alá helyezett faékkel!
- Kerülje a dohányzást!
- Amennyiben orvosa savcsökkentő gyógyszert írt fel, mindig az előírt módon szedje azt!
- Hagyja el a refluxot potenciálisan kiváltó ételeket!
Milyen ételeket érdemes kerülni refluxosként?
Az étrend és étkezési szokások módosítása kulcsszerepet játszik a reflux tüneteinek enyhítésében és kezelésében. Érdemes folyamatos önvizsgálatot tartani, esetleg naplózni, és kiiktatni az értendből a rendszeresen refluxot okozó ételeket. Bár ezek minden betegnél egyediek lehetnek, sok páciensnél jellemzően az alábbiak fogyasztása okoz gyomorégést:
- fűszeres ételek
- sült ételek
- zsíros ételek és italok (pl. tej)
- csokoládé
- paradicsomszószok
- hagyma és fokhagyma
- alkohol, kávé és szénsavas italok
- citrusfélék
Prognózis
Mik a kilátásaim refluxszal küzdő betegként?
Alapvetően a reflux – legyen krónikus vagy nem krónikus – egy jól kezelhető állapot. Amennyiben a páciens betart bizonyos életmód- és étrendbeli változtatásokat, illetve szükség szerint megfelelően szedi a reflux elleni gyógyszereit, akkor a tünetei szinte teljes mértékben eltűnnek.
A reflux lehet veszélyes vagy akár halálos?
Önmagában a reflux nem egy életet veszélyeztető betegség, viszont hosszútávú (krónikus) fennállása komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, úgymint nyelőcsőgyulladás, Barrett-nyelőcső, nyelőcsőrák vagy szűkületek kialakulása a nyelőcsőben.
Forduljon szakembereinkhez
Bármi legyen is a panasza, most könnyedén és kényelmesen foglalhat időpontot online, vagy telefonon keresztül. Várjuk jelentkezését, hogy személyre szabott ellátást nyújthassunk Önnek.
Kapcsolódó vizsgálatok
