Facebook ikon fehér
Youtube ikon fehér

Időpontot foglalok
online

Gyomorrák
Gyomorrák tünetei és kezelése - Kelen Kórház

A gyomorrák többnyire a gyomor belső nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatot jelenti. Kialakulásában számos genetikai és környezeti tényező is szerepet játszik, ezek közül a legnagyobb kockázati faktor a kor, ugyanis 65 év felett jelentősen megnő az előfordulás esélye. Férfiak esetében a második, nők esetében a negyedik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés, de mint a legtöbb ráktípusnál, itt is elmondható, hogy korai felismeréssel a gyógyulási esélyek igen jók.

Leírás

Leírás

Mit nevezünk gyomorráknak?

A gyomorrák – mint minden daganatos megbetegedés – a sejtek rendellenes növekedését jelenti, ami ebben az esetben többnyire a gyomrot belülről borító nyálkahártya sejtjeiből indul ki, majd innen növekszik tovább.

A gyomron belül bárhol kialakulhat, de gyakori pont például a gyomor és a nyelőcső találkozása. Az esetek többségében a tumor lassan halad előre, először szinte tünetmentesen, majd előrehaladott állapotában gyakran átterjed a közeli szervekre, például a májra és a hasnyálmirigyre.

Kiket érinthet a betegség?

A gyomorrák lényegében bárkinél kialakulhat, viszont bizonyos demográfiai tényezők is növelhetik a kockázatot. Korábbi statisztikák szerint a gyomorrák kockázata jelentősen megnő 65 éves kor felett, továbbá a férfiak, illetve a kelet-ázsiai, dél- vagy közép-amerikai és kelet-európai etnikumba tartozók is hajlamosabbak a betegségre.

Mennyire gyakori a gyomorrák?

Előfordulását tekintve, a rákos megbetegedéseken belül a férfiaknál a második, nőknél a negyedik leggyakrabban kialakuló daganatfajta. Főleg az 55-75 éves korosztályt érinti, évente pedig csak Magyarországon körülbelül 2500 halálesetért felelős.

Tartalom

orvosaink

Gasztroenterológus
Gasztroenterológus

Kapcsolódó vizsgálatok

ORVOSAINK

Gasztroenterológus
Gasztroenterológus
Kialakulás okai

Kialakulás okai

Milyen okai lehetnek a gyomorrák kialakulásának?

A gyomorrák – mint minden ismert ráktípus – a rendellenesen osztódó, genetikailag mutálódott sejtekből alakul ki, de hogy pontosan mi okozza ezt a mutációt, a kutatók sem tudják biztosan. Ettől függetlenül egyes tényezők bizonyítottan növelik a kialakulás veszélyét – a gyomorrák esetében az alábbiak:

gyomorrák előfordulása a családban

gyomorrák előfordulása a családban

Helicobacter pylori fertőzés

Helicobacter pylori fertőzés

Epstein-Barr vírus fertőzés

Epstein-Barr vírus fertőzés

gyomorfekély vagy gyomorpolip a kórtörténetben

gyomorfekély, gyomorpolip a kórtörténetben

zsíros, sós, füstölt és pácolt ételekben gazdag étrend

zsíros, füstölt, sós és pácolt ételekben gazdag étrend

kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása

kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása

gyakori érintkezés szénnel, fémekkel és gumival

gyakori érintkezés szénnel, fémekkel és gumival

dohányzás vagy dohány bármilyen formában történő fogyasztása

dohányzás vagy egyéb dohánytermék fogyasztása

túlzott alkoholfogyasztás

túlzott
alkohol-fogyasztás

autoimmun atrófiás gyomorhurut

autoimmun atrófiás gyomorhurut

Elhízás

elhízás

Tovább növelheti a kialakulás valószínűségét, ha az életmódbeli kockázati tényezőkön túl a beteg bizonyos genetikai vagy örökletes betegségekkel is küzd:

Tünetek

Tünetek

Milyen tünetek utalhatnak gyomorrákra?

Korai szakaszban a gyomorrák általában tünetmentes, még a tipikus jelei is, mint a megmagyarázhatatlan fogyás és hasi fájdalom, csak a rák előrehaladottabb fázisaiban jelentkeznek. A tünetek azért is nehezen beazonosíthatók, mert más betegségekre is utalhatnak, ezért ha az alábbiakat tapasztalja, mindenképp keresse fel orvosát, különösen, ha hosszabb idő óta fennállnak:
Vizsgálat

Vizsgálatok

Hogyan diagnosztizálható a gyomorrák?

A kezelőorvos a kórtörténet és a tünetek tekintetében a fizikai vizsgálat után rendelheti el a legmegfelelőbb vizsgálati módszert vagy módszereket. 

  • Gyomortükrözés:
    A leggyakrabban alkalmazott módszer a gyomorrák diagnosztizálására; az eljárás során a vizsgálatot végző szakorvos egy vékony, kamerával ellátott cső (gasztroszkóp) segítségével részletesen végignézi a gyomrot borító nyálkahártyát. A gasztroszkóp flexibilis csövén keresztül kisebb sebészeti műszerek levezetése is lehetséges, így szövetminta is vehető a gyanús területről, amely elengedhetetlen a biztos diagnózis felállításához.
  • Endoszkópos ultrahang:
    Az endoszkópia egy speciális fajtája, amikor az endoszkópot nemcsak kamerával, de egy ultrahangos vizsgálófejjel is ellátjuk, ami megmutatja, hogy a rákos sejtek átterjedtek-e a gyomornyálkahártyáról a gyomorfalba.
  • Radiológiai vizsgálatok (CT, MRI és kontrasztanyagos röntgenvizsgálat):
    Képalkotó módszerek, amelyek szintén segíthetnek azonosítani a daganatokat és más rákkal kapcsolatos rendellenességeket, viszont általuk nem végezhető azonnali szövetmintavétel, mint a gyomortükrözés esetében.
  • Vérvizsgálatok:
    Információt nyújtanak a szervek állapotáról és működéséről, így azok esetleges rendellenes működése utalhat a rák átterjedésére az adott szervre.
  • Laparoszkópia:
    A műtéti beavatkozások egy típusa, ami lehetővé teszi, hogy a kezelőorvos felmérje a rák terjedését egy apró, hasi vágásokon keresztül bevezetett kamera segítségével, közvetlen képet kapva a szervekről.

Mit jelentenek az egyes stádiumok?

Mint az összes daganatos megbetegedésnél, így a gyomorráknál is stádiumokra osztható a rák terjedése. Az aktuális stádium meghatározása lényegi tényező a kezelés, valamint a gyógyulási esélyek tekintetében. A stádiumok a gyomorrák esetében 0 és IV között mozognak, ahol a 0. szakaszban a rákos sejtek még nem terjedtek túl a gyomor-nyálkahártyán, a IV. szakaszban viszont már más, akár távoli szerveket is érintenek, azaz áttétet képeztek.

0. stádium: Nagyon korai a rákos elváltozás, tehát a gyomor legbelső szövetei nem érintettek.

I. stádium: : Ekkor már a nyálkahártyában és a nyálkahártya alatti szövetekben is kimutathatók rákos sejtek.

II. stádium: A daganatsejtek elérik a gyomor izomszövetét.

III. stádium: A daganatos sejtek elérik a gyomor
hashártyaborítását.

IV. stádium: A daganat áthatol a hashártyán és átterjed a környező szervekre.

Stádiumok
Kezelés

Kezelés

Milyen műtéti módszerek léteznek
a gyomorrák kezelésére?

A kezelés alapvetően a rák terjedésének mértékétől, a beteg egészségügyi állapotától, valamint a kezelési preferenciáktól is függ, ezért egyénileg kerül meghatározásra. Az egyik legáltalánosabb módszer a daganatos sejtek műtéti eltávolítása, melynek során az áttétképződés megelőzése érdekében gyakran a környező nyirokcsomók is eltávolításra kerülnek. Attól függően, hogy a rák melyik stádiumában van, a kezelőorvos javasolhat műtétet a rákmegelőző sejtek, a daganat vagy a gyomor részének (resectió)/egészének (gastrectómia) eltávolítására.

  • Endoszkópos polypektómia: A rák korai stádiumaiban, amikor a rendellenes sejtek kizárólag a gyomor felszíni rétegeire korlátozódnak, a gyomortükrözés során sebészi úton eltávolítható a daganat.
  • Gyomorműtét (resectió vagy gasztrectómia): Miután a daganat már nem csak a gyomor felületi rétegeit érinti, a gyomor részleges vagy teljes eltávolítására van szükség. A teljes gyomorműtét során sebészileg összekötésre kerül a nyelőcső és a vékonybél, így a műtétet követően is képes lesz étkezni a beteg.

Milyen NEM műtéti kezelési lehetőségek
vannak a gyomorrák esetében?

  • Kemoterápia: Gyógyszerek segítségével csökkenti a rákos sejtek méretét, így akár műtét előtt is alkalmazható a daganat kisebbítése érdekében, de a műtétet követően megmaradt rákos sejtek elpusztítására is használható. Általában sugárkezeléssel párhuzamosan alkalmazzák, de kiegészíthető célzott gyógyszeres kezeléssel is.
  • Sugárkezelés: Célzott energianyalábokat (például röntgensugárzást) bocsátanak ki a rákos sejtekre, ezzel elpusztítva azokat. Önmagában nem jelent hatékony kezelést, viszont kemoterápiával kiegészítve igen, sőt, a tüneteket is enyhítheti.
  • Célzott gyógyszeres terápia: A rákos sejteket célzottan támadja, amíg azok már nem képesek életben maradni. Gyakran alkalmazzák kemoterápiával kiegészítve a kiújuló rákos megbetegedéseknél és az előrehaladott stádiumú daganatoknál.
  • Immunterápia: Leginkább kiújult vagy előrehaladott rák esetén alkalmazott kezelés. Alapvetően az immunrendszer működését támogatja, és segít annak azonosítani és elpusztítani a rákos sejteket.

Milyen kérdéseket érdemes feltennie kezelő-orvosának, ha gyomorrákot diagnosztizálnak Önnél?

Pozitív diagnózist kapni semmilyen orvosi vizsgálat esetében nem kellemes, viszont a páciens minél inkább megismeri a saját állapotát, annál inkább képes lesz a gyógyulásra koncentrálni. Ezért összeszedtük néhány olyan kérdést, amik segítik az Ön állapotának megértését és pontosabb képet adnak a lehetőségeiről.

kérdőjel
Megelőzés

Megelőzés

Mivel az orvosok és kutatók a tudomány mai állása szerint nem tudják biztosan, hogy pontosan mi okozza a rákot, így arra sem létezik 100%-ban biztos módszer, hogy megelőzzük azt. Viszont a rák kialakulásának kockázatát néhány bizonyított életmódbeli változtatással jelentősen csökkenthetjük. Például:

  • Helicobacter pylori fertőzés kezelése pozitív teszt esetén, ugyanis ez jelentős kockázati tényező a gyomorrák kialakulásában
  • a fekélyek, gyomorhurut és egyéb gyomorbetegségek azonnali kezelése
  • sok zöldségben és gyümölcsben gazdag, valamint kevés sót és vörös húst tartalmazó étrend
  • kerülje a dohányzást és a dohánytermékek bármilyen formában történő fogyasztását
  • egészséges testsúly fenntartása
Prognózis

Prognózis

Gyógyítható a gyomorrák?

Erre a kérdésre nem lehet teljesen biztos választ adni, hiszen a gyógyulás rengeteg egyéni tényezőtől függhet, akár olyanoktól is, amikről még a kutatók sem feltétlenül tudnak. Ezért kizárólag valószínűséget feltételezhetünk, amikor a gyógyulási esélyekről beszélünk, itt viszont érvényes, hogy minél korábbi stádiumban kezdik el a rákkezelést, annál nagyobb az esély a gyógyulásra.

Mik a kilátások a gyomorrákkal küzdő betegek számára?

A gyomorrákkal küzdő betegek kilátásai a rák stádiumától függenek; a korai szakaszban lévő gyomorrák ugyanis többnyire nagyon jól reagál a kezelésre. Természetesen a gyógyulás nagyon sok egyéni tényezőtől is függ, viszont a statisztikák szerint a gyomorrák 5 éves túlélési esélyei korai fázisban 70% körül mozognak, míg az előrehaladott esetekben ez már csak körülbelül 6%.

A legtöbb rákos megbetegedés esetében a gyógyulás esélye annál magasabb, minél korábbi stádiumban fedezik fel. Erre a legbiztosabb módszer a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel; gyomorrák esetében a gyomortükrözés!

Forduljon szakembereinkhez

Bármi legyen is a panasza, most könnyedén és kényelmesen foglalhat időpontot online, vagy telefonon keresztül. Várjuk jelentkezését, hogy személyre szabott ellátást nyújthassunk Önnek.

Kapcsolódó vizsgálatok

Gyomortükrözés
Gyomortükrözés
h2 kilégzés teszt
H2 kilégzési teszt
hasi ultrahang
Hasi ultrahang
Vastagbéltükrözés
Vastagbéltükrözés

Kapcsolódó tartalmak

Hasmenés okai és kezelése - Kelen Kórház
Hasmenés
Haspuffadás
Haspuffadás
Reflux
Reflux
Székrekedés tünetei és kezelése - Kelen Kórház
Székrekedés

KEDVES PÁCIENSÜNK!

Amennyiben időpontot szeretne foglalni, vagy kérdése van szakrendelésünkkel kapcsolatban, kérjük hívja
alábbi telefonszámaink egyikét:

+36 (1) 205-0205
+36 (1) 203-3412
+36 (1) 203-3417
+36 (1) 204-2412

Kollégáink hétfőtől csütörtökig 08:00 és 18:00 óra között, pénteken 08:00 és 16:00 között érhetőek el.

Tej, tejkészítmények, tojás: alfa- lactalbumin, béta-lactoglobulin, bivalytej, kazein, tehéntej, tojás fehérje, tojás sárgája, kecsketej, juh tej.

Halak, tenger gyümölcsei: alga espaguette, alga spirulina, alga wakame, ajóka, kacsakagyló, fekete sügér, ponty, kaviár, kemény- vagy pénzkagyló, szívkagyló, fekete tőkehal, tarisznyarák, tintahal, szépia, tengeri keszeg, angolna, foltos tőkehal, tőkehal, hering, homár, makréla, ördöghal, kék kagyló, polip, osztriga, sügér, csuka, lepényhal, hüvelykagyló, lazac, szardínia, fésüs kagyló, garnélarák, nyelvhal, tintahal, kalamári, kardhal, pisztráng, tonhal, rombuszhal, parti csiga.

Gyümölcsök: alma, sárgabarack, avokádó, banán, szeder, fekete ribizli, fekete áfonya, cseresznye, vörösáfonya, datolya, füge, szőlő, grapefruit, guava, kivi, citrom, lime, licsi, mangó, sárgadinnye, faeper, nektarin, olajbogyó, narancs, papaja, őszibarack, körte, ananász, szilva, gránátalma, mazsola, málna, ribizli, rebarbara, eper, mandarin, paradicsom, görögdinnye.

Glutén tartalmú gabonák: árpa, kuszkusz, durumbúza, gliadin, maláta, zab, rozsliszt, tönkölybúza, búzakorkorpa, búza, transzglutamináz.

Glutén mentes gabonák: hajdina, kukorica, köles, puliszka, quinoa, rizs, amaránt, tápióka.

Gyógynövények és fűszernövények: aloe vera, ánizs, bazsalikom, babérlevél, kamilla, cayenne-bors, fahéj, szegfűszeg, koriander (levél), kömény, curry, kapor, fokhagyma, gyömbér, gingkó, ginzeng, komló, édesgyökér, majoranna, menta, mustármag, csalán, szerecsendió, petrezselyem, bors (fekete / fehér), borsmenta, vörös chili , rozmaring, sáfrány, zsálya, tárkony, kakukkfű, vanília.

Húsok: marhahús, kecskehús, csirkehús, kacsahús, lóhús, bárányhús, strucc, bivaly, fogolyhús, disznóhús, fürjhús, nyúlhús, pulykahús, borjúhús, rőtvad (szarvas-, őzhús), vaddisznóhús.

Olajos magvak: Mandula, paradió, kesudió, lenmag, kókusz, mogyoró, makadámdió, földimogyoró, fenyőmag, pisztácia, tigrisdió / földimandula, dió, napraforgómag, repcemag, szezámmag.

Zöldségfélék: articsóka, spárga, padlizsán, széles bab, zöldbab, vörös vesebab, fehér karóbab, cékla, brokkoli, kelbimbó, káposzta, vöröskáposzta, kapribogyó, sárgarépa, karfiol, zeller, mángold, csicseriborsó, cikória, uborka, édeskömény levél, sütőtök, póréhagyma, lencse, fejes saláta, tök /spárgatök, hagyma, borsó, paprika, burgonya, retek, ruccola, mogyoróhagyma, szója bab, spenót, édesburgonya, fehérrépa, vizitorma, manióka.

Egyebek: agar-agar, nádcukor, szentjánoskenyér, gesztenye, kakaóbab, kávé, kóladió, méz, gomba, tea (fekete), tea (zöld), élesztő (sütő), élesztő (sör).