Székrekedésről akkor beszélünk, ha a székletürítés ritkul és a széklet nehezen üríthető. A székrekedés hátterében a leggyakrabban a nem megfelelő rostbevitel, az életkörülmények, vagy a napi rutin megváltozása áll. (A székrekedés pedig nem más, mint a szervezet természetes válasza ezekre a változásokra.) Mindenképp forduljon szakorvoshoz, ha súlyos fájdalmai vannak, véres a széklete, vagy, ha a székrekedése tartósan, három hétnél hosszabb ideje fennáll!
Leírás
Mit nevezünk a székrekedésnek?
A széklet gyakoriságának, mennyiségének tartós csökkenését vagy az erőltetett, nehéz székletürítést székrekedésnek nevezzük. Az, hogy milyen gyakori a székelés, személyenként nagyon eltérő lehet. Vannak, akiknek naponta többször van széklete, míg másoknak csak hetente egyszer-kétszer. Bármilyen legyen is a székelés gyakorisága, ez egyedi és normális – mindaddig, amíg nem tér el túlságosan a megszokottól.
Függetlenül attól, hogy kinek milyen az anyagcseréje, egy dolog biztos: minél több idő telik el a székletürítések között, annál nehezebb a székelés.
A székrekedés velejárója, hogy
- fájdalmasabbak a bélmozgások,
- szárazabb, keményebb és rögössebb a széklet,
- valamint, hogy a kellemetlen teltségérzés székelés után is megmarad.
Tartalom
orvosaink
- Szakrendelés:
- H: 13:00 - 16:00
- Endoscopia:
- H: 8:00 - 12:30
- ßßßß
- ßßßß
- ßßßß
Kapcsolódó vizsgálatok
- Hasi és kismedencei ultrahang
- H2 kilégzési teszt
-
Gyomortükrözés
(gasztroszkópia) -
Vastagbéltükrözés
(kolonoszkópia)
Milyen gyakori probléma a székrekedés?
A székrekedés az egyik leggyakoribb gyomor-bélrendszeri panasz Magyarországon, melyben a lakosság közel ötöde érintett.
És bár a székrekedés minden életkorban előfordulhat, mégis vannak olyan érintettek és olyan körülmények, amelyek nagyobb valószínűséggel vezetnek a kialakulásához.
A székrekedés gyakori probléma lehet:
- Idősebb embereknél. Az idősek általában kevésbé aktívak, emiatt lassabb az anyagcseréjük, ráadásul a kor előrehaladtával az izomerő csökkenése miatt nehezebben megy a hasprés is, ami pedig a hatékony székletürítésnek a feltétele.
- Állapotos nőknél, vagy szülés után. A női test a terhesség alatt rengeteg változáson megy keresztül. A szokásosnál magasabb progeszteron és ösztrogén hormon szint hatására a bélfalban lévő simaizmok ellazulnak, így az emésztés lelassul és a legtöbb nőnél nehéz és ritka székletürítés jelentkezik. Ráadásul a méhben növekvő baba egyre jobban össze is nyomja a beleket, ezzel tovább lassítva a széklet áthaladását.
- A székrekedés gyakori azoknál is, akik nem esznek elég rostban gazdag élelmiszert. A magas rosttartalmú élelmiszerek ugyanis mozgásban tartják az ételt az emésztőrendszerben, míg hiányukban lelassul a bélmozgás és székelési nehézségek jelentkeznek.
- Bizonyos gyógyszerek fogyasztóinál. Egyes készítmények szedése ugyancsak kiválthat székrekedést (székrekedést okozó gyógyszerek).
- Egyes neurológiai betegségek. Az agyi és gerincvelői betegségek és az emésztési rendellenességek szintén okozhatnak székelési nehézséget vagy székelési képtelenséget.
Hogyan alakul ki a székrekedés?
Az emésztés során a tápanyagok nagy része már a vékonybélben felszívódik, de a víz és az ásványi anyagok felszívódása a vastagbélben tovább folytatódik, ezért a béltartalom itt besűrűsödik, és mozgása is lelassul.
A székrekedés akkor alakul ki, ha az emésztés során a vastagbél túl sok vizet szív fel a salakanyagból, ami ennek hatására kiszárad, megkeményedik, rögössé válik, így sokkal nehézkesebb kipréselni a szervezetből.
Okozhat a székrekedés
más egészségügyi problémát is?
A székrekedés, amellett, hogy az életminőséget nagymértékben rontja, szövődményeket is okozhat. Gyakori oka a haspuffadásnak, a teltségérzésnek, de a következő szervi eltérések létrejöttében is szerepet játszik:
- Aranyér: duzzadt, gyulladt vénák a végbélben.
- Végbélrepedés: a végbélnyílás nyálkahártyájának szakadása, amelyet a megkeményedett széklet kipréselésekor sért fel.
- Gyakran alakulnak ki vastagbél-kiboltosulások (diverticulosis), melyekben a széklet megragadhat, helyi gyulladást, fájdalmat, vérzést, ritkán bélátfúródást okozva
- Akár inkontinenciát is okozhat a székrekedés, a medencefenék izmainak túlerőltetése miatt. Ezek az izmok segítenek ugyanis a húgyhólyag működésének szabályozásában. A székelési nehézség következtében a túl hosszú ideig tartó, túl sok megerőltetés vizeletszivárgást okozhat (ezt az állapotot stressz-inkontinenciának nevezzük).
A felsoroltakkal együtt, a lassuló anyagcsere velejárója az is, hogy a belekben lévő toxikus (mérgező) anyagok hosszabb ideig érintkeznek a bélnyálkahártyával, így a székrekedés a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is emeli.
ORVOSAINK
- Szakrendelés:
- H: 13:00 - 16:00
- Endoscopia:
- H: 8:00 - 12:30
- ßßßß
- ßßßß
- ßßßß
Kialakulás okai
Mi okozhat székrekedést?
A székrekedésnek számos oka lehet, melyeket a következő három nagy okozati csoportba sorolhatóak: életmódbeli hiányosságok, gyógyszerek, kórképek és egészségügyi állapotok (ideértve terhességet is).
A székrekedés gyakori életmódbeli okai a következők:
rostszegény ételek fogyasztása
túl kevés víz fogyasztása (kiszáradás)
mozgásszegény életmód
nagy mennyiségű tej vagy sajt fogyasztása
stressz
széklet visszatartása (székelési inger elnyomása)
változások a szokásos életvitel rutinjában (pl.: utazás, étkezés vagy lefekvés különböző időpontokban)
A székrekedést okozó gyógyszerek a következők:
- erős fájdalomcsillapítók, mint például a kodeint, oxikodont és hidromorfont tartalmazó gyógyszerek
- nem szteroid gyulladásgátló szerek, mint az ibuprofént és a naproxent tartalmazó gyógyszerek
- antidepresszánsok
- kalciumot vagy alumíniumot tartalmazó savkötők
- vastabletták
- allergiás gyógyszerek, például antihisztaminok
- bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, beleértve a kalciumcsatorna-blokkolókat és béta-blokkolókat
- pszichiátriai gyógyszerek, például klozapint és az olanzapint tartalmazó készítmények
- görcsoldók, görcsroham elleni gyógyszerek, például fenitoin és gabapentin tartalmú gyógyszerek
- hányinger elleni gyógyszerek, például az ondansetront tartalmazó készítmények
Számos gyógyszer okozhat székrekedést. Ha bármilyen kérdése vagy aggálya van, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!
Betegségek, amelyek székrekedést okozhatnak:
- endokrin betegségek, mint például a pajzsmirigy alulműködése (hipotireózis), cukorbetegség, urémia és hiperkalcémia
- vastagbélrák
- irritábilis bél szindróma (IBS)
- vastagbél kiöblösödése (divertikuláris), amely gyakran eredményezi az adott bélszakasz gyulladását
- kimeneti diszfunkció székrekedés (a medencefenék izomzatának koordinációs hibája - ezek az izmok szükségesek a széklet felszabadításához)
- neurológiai rendellenességek, beleértve a gerincvelő-sérülést, a sclerosis multiplexet, a Parkinson-kórt és a stroke-ot
- bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, beleértve a kalciumcsatorna-blokkolókat és béta-blokkolókat
- lusta bél szindróma (a bélmozgások csökkent mértékét jelenti, aminek következtében a vastagbél a normálisnál hosszabb ideig tartja a székletet)
- bélelzáródás
- szerkezeti hibák az emésztőrendszerben (például végbélsipoly, vastagbél elzáródás, bélcsavarodás, vagy a perforált végbélnyílás)
- terhesség
Tünetek
Melyek a székrekedés tünetei?
A székrekedés tünetei a következők:
- heti háromnál kevesebb székletürítés
- a széklet sötét színű, száraz, kemény és/vagy rögös
- a széklet nehezen vagy fájdalmasan távozik
- a beteg nem képes teljesen kiüríteni a beleit
- hasi fájdalom, vagy hasi görcsök
- puffadás, teltségérzet
- rossz, kellemetlen lehelet, hányinger, étvágytalanság
Vizsgálatok
Hogyan történik a székrekedés kivizsgálása?
A székrekedés diagnózisa a fennálló tünetek alapján történik. A szakorvos először felveszi a páciens kórtörténetét, majd alaposan kikérdezi az életmódjáról, a napi rutinjáról az étkezési szokásairól, a székletürítés gyakoriságáról (vagy annak hiányáról) és az ezzel járó panaszairól.
Kórtörténethez kapcsolódó kérdések a következők lehetnek:
- Milyen jelenlegi és múltbeli betegségei/panaszai vannak?
- Lefogyott, vagy hízott mostanában?
- Volt-e korábban emésztőrendszeri műtétje?
- Milyen gyógyszereket és étrend-kiegészítőket szed egyéb rendellenességek és székrekedés enyhítésére?
- Van-e valakinek a családjában székrekedése vagy emésztőrendszeri betegsége? Előfordult-e vastagbélrák a családban?
- Volt-e már kolonoszkópiája?
Életmódbeli szokásokhoz és rutinhoz kapcsolódó kérdések:
- Milyen ételeket és italokat eszik és iszik?
- Mozog-e rendszeresen?
A székelési szokásokhoz kapcsolódó kérdések:
- Milyen gyakran van széklete?
- Észrevett-e vért a székletében?
- Látott már vért a vécécsészében vagy a vécépapíron?
- Hogyan néz ki a széklete?
Ismerje fel székletét
a Bristol skála segítségével
A vizsgálat második fele az alapvizsgálatokkal: hőmérséklet, pulzus, vérnyomás ellenőrzésével kezdődik. Majd a szakorvos sztetoszkópot használ, hogy meghallgassa a páciens hasában lévő bélhangokat.
A tapintásos vizsgálat részeként a szakorvos alaposan áttapogatja páciens hasát és azonosítja a fájdalmas pontokat, érzékeny területeket, esetleges duzzanatokat és csomókat.
Ügyeljen arra, hogy az orvos végbélvizsgálatot is végezzen. Ez a végbél belsejének ujjal történő áttapintása. (Gyors, rutinvizsgálat, amit mindenképp ajánlott elvégeztetni.)
Milyen orvosi vizsgálatokat végeznek a székrekedés hátterében álló okok azonosítására?
A székrekedéshez vezető okok feltárásához a has tapintása, sztetoszkópos meghallgatása mellett egyéb laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet.
- Laboratóriumi vizsgálatok: A vér- és vizeletvizsgálatok a pajzsmirigy-alulműködés, a vérszegénység és cukorbetegség jeleit tárják fel. A székletminta alkalmas lehet a fertőzés, gyulladás és rák jeleinek kimutatására.
- Képalkotó vizsgálatok: A szakorvos elrendelhet még számítógépes tomográfiát (CT), mágneses rezonancia vizsgálatot (MRI), hogy azonosítsa a székrekedést okozó egyéb problémákat.
- Rektoszkópia: vagy végbéltükrözés a végbéltájék és az ahhoz kapcsolódó 20 cm-es bélszakasz vizsgálatát jelenti. A rektoszkóp a jóindulatú polipok (daganatcsírák) és a rosszindulatú daganatok, az aranyeres betegségek és egyéb sérülések feltérképezésére alkalmas eszköz.
- Kolonoszkópia: ismertebb nevén vastagbéltükrözés a legkorszerűbb és legpontosabb vizsgálati eljárás a vastagbél és a végbél betegségeinek felismerésére. Az eljárás szövetminta vételére (biopsziára) is alkalmas, de a polipok is eltávolíthatóak, így lényegében diagnózis és kezelés is egyben.
- Kontrasztanyagos beöntést követő röntgenvizsgálat: Ez a teszt egy kis adag radioaktív anyag elfogyasztása után képes nyomon követni mind az időt, mind pedig azt, hogy az anyag hogyan mozog a belekben.
Kezelés
Hogyan kezelhető a székrekedés?
Székrekedés kezelése házilag:
Az enyhe vagy közepesen súlyos székrekedés tüneteinek enyhítéséért a legtöbbet mi magunk tehetünk. Az öngondoskodás azzal kezdődik, hogy felméri, mit eszik és iszik, és elsők között ezen változtat.
Néhány tanács a székrekedés enyhítésére:
Igyon meg naponta legalább másfél-két liter folyadékot, lehetőleg vizet. Kerülje a vízhajtók, mint a koffeintartalmú italokat és az alkohol túlzott fogyasztását.
Indítsa napját egy csésze meleg citromos teával. Ebben a reggeli italban az emésztést nemcsak a citrom, hanem a meleg ital is segíti.
A napközben fogyasztott gyógyteák is segítenek a szorulásos panaszok enyhítésében, megszüntetésében. A gyermekláncfű, vagy az ánizstea jól ismertek hashajtó hatásukról.
Az olívaolaj olyan hashajtó, ami azonnal hat és egyetlen kanál elegendő belőle.
Fogyasszon sok gyümölcsöt és zöldséget, valamint teljes kiőrlésű kenyeret. Egyen kevesebb magas zsírtartalmú ételt: kevesebb vörös húst, tojást és sajtot.
A szilva nemcsak friss gyümölcs formájában, hanem aszalt szilvaként és lekvárként is jótékony hatással van a bélműködésére.
Mozogjon rendszeresen napi 30-60 percet. A rendszeres mozgással mozgatott bélrendszerben sokkal nehezebben tud bennrekedni a salakanyag.
Székeléskor legyen a lába egy sámlin, vagy üljön lábujjhegyen ürítés közben. Az így megemelt térd és csípő ugyanis ellazítja a belső csípőizmokat, melyek segítenek a záróizmokat is ellazítani.
Ne olvasgasson a vécén ülve. A székelési szokásaink is életmódunk részét képezik. Szervezetünket - ha rosszra szoktatjuk – zsigeri reflexeink, szerveink működése napi ritmusunk, bevett szokásaink szerint fog működni és szorulás jöhet létre.
Gyógyszerezés/étrendkiegészítők
Fontos: Soha ne hagyja abba a gyógyszerek vagy étrendkiegészítők szedését, mielőtt azt egyeztetné orvosával.
Vény nélküli hashajtók
A vény nélkül kapható hashajtók használata akkor ajánlott, ha átmeneti székrekedésről van szó, ami pl. a helyváltoztatás hatására, vagy esetlegesen műtétet követően alakul ki.
Tartós használat mellett ezek a készítmények idővel egyre kevésbé hatásosak, és egyre nagyobb adagokban kell beszedni őket, hogy ugyanazt az eredményt elérhesse.
Folyamatos alkalmazásuk súlyos bélpanaszokhoz vezethet, ezért alkalmazásuk előtt javasolt orvosi konzultáció.
Vényköteles gyógyszerek
Ha nincsen más megoldás, kérdezze meg orvosa véleményét a vényköteles gyógyszerekről, amelyekkel gyógyíthatja székrekedését.
Manapság az alábbi gyógyszerek gyakoriak a székrekedés kezelésére: Bisacodyl, Lubiprostone (Amitiza), Linaclotide (Linnzess).
Ezek szedése mindenképp az orvosa által javasolt, előre egyeztetett adagban ajánlott.
Sebészeti beavatkozás:
A székrekedés kezelésekor ritkán kerül sor műtéti megoldásra. A szakorvos akkor javasolhat műtéti beavatkozást, ha a székrekedést a vastagbél szerkezeti problémája okozza.
Ilyen szerkezeti probléma lehet:
- a vastagbél elzáródása
- a bél egy részének szűkülete
- a végbélnyílás szakadása (végbélrepedés)
- rektális prolapsus, azaz a végbél előesése
És műtétre lehet szükség akkor is, ha rákot találtak a vastagbélben, a végbélben vagy a végbélnyílásban.
Megelőzés
Hogyan előzhető meg a székrekedés?
Alapos rágás: Az alapos rágás segíthet abban, hogy minden tápanyag optimálisan szívódhasson fel az emésztés során, ezzel csökkentve a székrekedés, vagy bármely más gyomor és bélprobléma tünetét.
Rostban gazdag étrend: A megelőzésben segíthet még a kiegyensúlyozott, sok rostot tartalmazó étrend. Elégtelen rostbevitel mellett a vékonybélben lecsökken a rostokkal táplálkozó jótékony bélbaktériumok száma és lelassul az anyagcsere. Jó rostforrások: a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, a teljes kiőrlésű kenyér és gabonafélék, valamint az olyan erjesztett ételek, mint a savanyú káposzta vagy a kovászos uborka.
Bőséges folyadékfogyasztás: Székrekedést okozhat az is, ha elegendő rostbevitel mellett nincs meg a megfelelő folyadékbevitel. Hiába van ugyanis elég rost a belekben, ha nincs elegendő folyadék, ami gélszerűvé alakítaná, a bélsár keménnyé válik.
Mikrotápanyagok pótlása: A kálium- és magnéziumpótlás segíti a belekben lévő simaizom (az akaratunktól függetlenül működő izmok) működését ezzel támogatva az egészséges emésztést. Kálium a keresztesvirágú zöldségekben: karfiolban, káposztában, retekben, karalábéban, valamint a brokkoliban található. A legjobb természetes magnéziumforrásnak: pedig olyan növények számítanak, mint a dió, mogyoró, mandula vagy a kakaó és a spenót.
Probiotikumok: Nemcsak táplálni lehet a belekben élő jótékony baktériumokat, de a mennyiségük is növelhető probiotikum tartalmú étrendkiegészítőkkel. Ebben a kefir, a joghurt és a savanyú káposzta rendszeres fogyasztása is segíthet.
Zsírfélék bevitele: Az epesavat az emberi szervezet a zsírok hasznosításához használja, és fontos feladata a belek síkosítása. Olyan zsírfélék bevitelével, mint a halételek, olívaolaj, avokádó, lenmag, lenmagolaj, vagy a szalonna fokozza az epesav termelést, segíti a belek síkosítását is, ami megkönnyíti az emésztett anyag áthaladását a belekben.
Rendszeres testmozgás: Mivel a székrekedés hátterében a mozgásszegény életmód is állhat, a rendszeres testmozgás is nagyban hozzájárulhat a székrekedés megelőzéséhez. Ha a sportra nincs időnk, érdemes a közlekedésünk részévé tenni a testmozgást, pl. gyalog vagy biciklivel járni munkába.
Ne várjon. Akkor menjen székelni, amikor érzi a székelési ingert: A székelés összehangolt működését reflexek irányítják, amelyek a végbél falában lévő különféle izmok és receptorok együttes működésének hatására alakulnak ki. Hiába van meg azonban a megfelelő székelési inger, ha azt visszatartjuk, akkor az rossz zsigeri szokásokhoz, rossz székelési folyamathoz és szoruláshoz vezet. Ezért olyan fontos, hogy akkor menjen WC-re székelni, amikor érzi a székelési ingert.
Prognózis
Mikor forduljon orvoshoz?
A következő tünetek esetén ajánlott azonnal felkeresnie a szakorvost:
- ha a székrekedés új problémaként jelentkezik
- véres széklet esetén
- nem szándékolt hirtelen súlyvesztés
- ha a székletürítés súlyos fájdalommal jár
- amennyiben a székrekedés több mint három hete tart
A székrekedés lehet átmeneti állapot, hosszú távú probléma, vagy akár súlyosabb kórkép előjele is: így jelezheti a vastag- illetve végbélrákot, különböző hormonális, illetve autoimmun betegségeket. Éppen ezért mindenképp ajánlott szakorvoshoz fordulni, ha bármilyen változás áll be a székelési szokásában!
Forduljon szakembereinkhez
Bármi legyen is a panasza, most könnyedén és kényelmesen foglalhat időpontot online, vagy telefonon keresztül. Várjuk jelentkezését, hogy személyre szabott ellátást nyújthassunk Önnek.
Kapcsolódó vizsgálatok
