Kardiológia
A kardiológia a belgyógyászat szív- és érrendszer működésével, felépítésével, betegségeivel és kóros elváltozásaival foglalkozó szakága. A kardiológus többek között olyan kórképekkel foglalkozik, mint a népbetegségnek számító magasvérnyomás-betegség, különböző ritmuszavarok és a szívelégtelenség. A kardiológia alapvizsgálatai közé tartozik az EKG, a szív ultrahang és a 24 órás vizsgálatok, azaz a Holter EKG és az ABPM (24 órás vérnyomásmérés).
TELEFONÁLOK
IDŐPONTOT FOGLALOK
KARDIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK
Az általános kardiológiai vizsgálat során a kardiológus átfogó képet alkot a szív- és érrendszer állapotáról. A vizsgálat az anamnézis felvételével kezdődik, amely során a szakorvos kérdéseket tesz fel az egészségi állapotával, a tüneteivel, a korábbi betegségeivel, a családi kórtörténetével és az esetlegesen szedett gyógyszerekkel kapcsolatban.
Ezután következik a fizikai vizsgálat, amely során a kardiológus felméri a szív állapotát és a keringés minőségét. Sztetoszkóppal meghallgatja a szívverést, megméri a vérnyomást és ellenőrzi a végtagok pulzusát. Az effajta vizsgálatok segítségével a kardiológus észlelheti, ha valamilyen szívprobléma áll fenn, például szívritmuszavar vagy szívzörej.
Ezek a vizsgálatok képezik az általános kardiológiai konzultáció alapját, azonban szükség esetén a szakorvos további vizsgálatok elvégzését is javasolhatja, mint például az EKG, a vérvizsgálat és a szívultrahang, amelyek segíthetnek a konzultáció során tapasztalt, vagy éppen rejtőzködő tünetek okainak felderítésében.
35.000 Ft
Az alap kardiológiai szakorvosi vizsgálat bár széles körű, a helyes diagnosztizálás érdekében rendszerint érdemes kiegészíteni a szív ultrahangos vizsgálatával. A szív ultrahang, avagy echokardiográfia során ultrahang segítségével vizsgáljuk a szívet és a keringési rendszert. Az echokardiográfia segítségével többek között észlelhetők a szívizom elégtelenségei és a szívbillentyűk rendellenességei.
50.000 Ft
Az alap kardiológiai szakorvosi vizsgálat bár széles körű, a helyes diagnosztizálás érdekében érdemes lehet a páciens 24 órás megfigyelésére. 24 órás monitorozáskor a páciensünk átvesz egy készüléket, mely vagy a pulzusát vagy a vérnyomását méri folyamatosan, a napi rutin végzése során.
A Holter EKG esetében a páciens egy kisméretű, hordozható EKG készüléket visel 24-48 órán keresztül, hogy az rögzítse a szív elektromos aktivitását a mindennapi tevékenységek során. Ez segíthet megfigyelni azokat a szívritmuszavarokat, amelyek nem jelentkeznek a rövid, rendelőben elvégzett EKG-vizsgálatok során.
Az ABPM lényege, hogy a páciens 24 órán keresztül visel egy kisméretű vérnyomásmérőt, ami által monitorozhatóvá válnak a vérnyomás-ingadozások. Az ABPM által rögzített vérnyomás értékeket a kezelőorvos később felhasználhatja az ideális vérnyomáscél beállítására és a megfelelő gyógyszeres kezelés kiválasztására.
25.000 Ft
Az ízületi ultrahangvizsgálat során az ízületekben található szalagok, inak, rostok, porcok és az ízület környékén lévő vázizmok vizsgálata történik, valamint kimutathatók az ízületi kóros folyadékgyülemek is.
Ez a vizsgálat lehetővé teszi az ízületek környékén található meszesedések, izomsérülések, ízületi gyulladások és más kóros elváltozások (például kopások) vizsgálatát, ezért a sportsérülések, valamint a műtétek utáni állapot követésében is nagy jelentősége van. Az ízületi ultrahangvizsgálat során az ízületekben található szalagok, inak, rostok, porcok és az ízület környékén lévő vázizmok vizsgálata történik, valamint kimutathatók az ízületi kóros folyadékgyülemek is.
Ez a vizsgálat lehetővé teszi az ízületek környékén található meszesedések, izomsérülések, ízületi gyulladások és más kóros elváltozások (például kopások) vizsgálatát, ezért a sportsérülések, valamint a műtétek utáni állapot követésében is nagy jelentősége van.
25.000 Ft
A pajzsmirigy ultrahang a pajzsmirigy két lebenyének és a mellékpajzsmirigy vizsgálatára használt képalkotó eljárás.
A pajzsmirigy ultrahang segítségével láthatóvá válik a lebenyek szerkezete, mérete, valamint az esetlegesen jelen lévő göbök, ciszták, és diagnosztizálhatóak a gyulladásos folyamatok is. Emellett a pajzsmirigy ultrahang vizsgálat hasznos lehet a nagy nyálmirigyek és a nyaki nyirokcsomók vizsgálatában is, így az eljárással átfogó kép nyerhető a pajzsmirigy és a környező struktúrák egészségi állapotáról.
25.000 Ft
Nyaki lágyrész ultrahang vizsgálat során az orvos ultrahangos képalkotó eszközzel vizsgálja a nyak területén található lágy szöveteket, a bőr alatt tapintható csomókat, elváltozásokat és az izmok szerkezeti eltéréseit. Az ultrahang segítségével részletes képet kaphatunk az áll alatti mirigyek és a fültőmirigy anatómiájáról és szöveti állapotáról, így időben felismerhetőek az esetleges gyulladások, daganatok. A nyaki lágyrész ultrahang vizsgálatát leggyakrabban olyan esetekben alkalmazzák, amikor a páciens nyelési diszkomfort érzésre panaszkodik, vagy amikor a fájdalmas, gyulladt nyálmirigyek kivizsgálására van szükség.
25.000 Ft
A szívultrahang olyan mozgóképes képalkotó eljárás, amely lehetővé teszi a szív és annak különböző részeinek vizsgálatát beleértve a szívüregeket, az azokat határoló falakat, a billentyűket és a szívburkot. Ezzel az eljárással az infarktus utáni falmozgási zavarok, hegesedések, billentyűbetegségek, a szívüregek közötti kóros irányú véráramlás, a szív üregeiben kialakult vérrögök és a szívburokban felgyülemlő folyadék is kimutatható.
25.000 Ft
Az emlők ultrahangos vizsgálata alkalmas a mell szöveti és szerkezeti elváltozásainak, mint például ciszták vagy daganatok, illetve a mirigyállomány gyulladásainak kimutatására. Az eljárás része az emlők mellett, a jobb és bal oldali hónaljárkok átvizsgálása is. 35 éves kor alatt az emlő ultrahang az elsődlegesen ajánlott emlődiagnosztikai módszer a mell szöveti és szerkezeti elváltozásainak kimutatására, míg 35 év feletti nőknél az ultrahang vizsgálatot, a mammográfia és esetlegesen az emlő tomoszintézis kiegészítő vizsgálataként ajánlott elvégezni.
25.000 Ft
Az egyéb lágyrész (törzs és a végtagok) ultrahang vizsgálat a bőr alatti lágyrészek: az izmok, inak, zsírszövet, erek, kötőszövet és nyirokcsomók feltérképezésére alkalmas. Diagnosztizálhatók a tapintható csomók, folyadéktartalmú ciszták, valamint meghatározható ezek helye, mérete, szerkezete, a környezethez való viszonya. A lágyrész ultrahang vizsgálat lehetőséget nyújt a lágyrész fájdalom okának meghatározására, beleértve az izomsérüléseket és a sérülésekből eredő bevérzéseket. Emellett alkalmas lágyéktáji sérv diagnosztizálására is. Segítségével az esetleges bőrelváltozások is kimutathatóak, így a diagnosztikát végző radiológus valóban teljeskörű képet kap az érintett területről.
25.000 Ft
A herepanaszok, herefájdalom kivizsgálásában a here ultrahang gyors és fájdalommentes diagnosztikai módszert jelent. A vizsgálat során az itt található szövetek szerkezetét, a környező artériákat és vénákat, valamint a herezacskó rétegeit, és a mellékhere állományát elemzi az urológus szakorvos. A here ultrahang képes kimutatni a vizsgált területen a gyulladásokat, daganatokat és a vérellátási zavarokat egyaránt. Az ultrahang vizsgálat lehetővé teszi az urológus számára a here állapotának részletes felmérését és az esetleges elváltozások, mint a heresérv, a heredaganat és visszértágulat azonosítását.
23.000 Ft
A kardiológia a belgyógyászat szív- és érrendszer működésével, felépítésével, betegségeivel és kóros elváltozásaival foglalkozó szakága. A kardiológus többek között olyan kórképekkel foglalkozik, mint a népbetegségnek számító magasvérnyomás-betegség, különböző ritmuszavarok és a szívelégtelenség. A kardiológia alapvizsgálatai közé tartozik az EKG, a szív ultrahang és a 24 órás vizsgálatok, azaz a Holter EKG és az ABPM (24 órás vérnyomásmérés).
Leírás
Mivel foglalkozik a kardiológia?
A kardiológia a szív- és érrendszer betegségeivel foglalkozó orvosi szakterület. Szakorvosai olyan betegségek kezelésére specializálódtak, mint a magasvérnyomás-betegség, a koszorúér betegségei, a szívelégtelenség, a szív gyulladásai, illetve a veleszületett és szerzett szív- és billentyűbetegségek.
A kardiológiai szakvizsgálat magában foglalja a páciens tüneteinek, valamint kórtörténetének feltérképezését, a vérnyomás mérést, a sztetoszkópos vizsgálatot. Kiemelten fontos kitérni a családban korábban előforduló szívbetegségekre, a páciens életmódjára (táplálkozási szokások, testmozgás) és esetleges káros szenvedélyeire, hiszen ezek is növelhetik a kialakulás kockázatát. Indokolt esetben a kardiológus további eszközös vizsgálatok elvégzését javasolhatja (EKG, ultrahang, keringésvizsgálat).
A kardiológia sajnos az egyik „legnagyobb betegforgalmú” szakterület, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet világszerte, Magyarországon pedig a globális átlagot is jelentősen meghaladja az ebből eredő halálozások aránya.
Tartalom
orvosaink
- H: 8:30 - 10:00
- H: 14:00 - 16:00
- Sze: 8:30 - 10:00
- Cs: 9:30 - 12:00
- Cs: 15:00 - 16:30
- ßßßß
- ßßßß
Kapcsolódó vizsgálatok
- Hasi és kismedencei ultrahang
- H2 kilégzési teszt
-
Gyomortükrözés
(gasztroszkópia) -
Vastagbéltükrözés
(kolonoszkópia)
ORVOSAINK
- H: 8:30 - 10:00
- H: 14:00 - 16:00
- Sze: 8:30 - 10:00
- Cs: 9:30 - 12:00
- Cs: 15:00 - 16:30
- ßßßß
- ßßßß
Tünetek
Milyen tünetekkel érdemes felkeresni
a kardiológust?
Életünk során számos olyan, a test különböző területein jelentkező tünetet tapasztalhatunk, amelyek jelezhetik, hogy szív- és érrendszeri problémáink vannak. Fontos megjegyezni, hogy a tünetek intenzitása és jellege az adott betegségtől és személytől függően különbözhetnek.
A kardiológiai betegségek leggyakoribb tünetei közé tartoznak:
- mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés, amely lehet szorító, nyomó vagy égő jellegű
- légzési nehézség vagy légszomj
- szédülés, szédülésérzés vagy ájulás
- szapora vagy szabálytalan szívverés
- fáradtság, kimerültség vagy általános gyengeség
- duzzanat, különösen a lábakon, boka környékén vagy hason
Ha bármilyen hasonló tünetet tapasztal, rendkívül fontos, hogy a pontos diagnózis megállapítása és a megfelelő kezelés időbeni megkezdése érdekében minél előbb részt vegyen egy kardiológiai konzultáción és kivizsgáláson.
Az időben diagnosztizált és kezelt szív- és érrendszeri betegségek lehetővé teszik, hogy aktívabb életet éljen, és csökkentik a súlyos szövődmények és a halálozás kockázatát. Ne halogassa tünetei okának felderítését. Gondoskodjon szíve egészségéről!
Betegségek
Milyen betegségekkel foglalkozik
a kardiológus?
A kardiológiai betegségek spektruma igen széles és legtöbbjük lassan és
észrevétlenül fejlődik ki. Minden egyes állapot eltérő lehet és egyéni kezelési tervet igényel a betegség súlyosságától és a páciens egyéni körülményeitől függően. Az életmódunk, a genetikai hajlam, a magas vérnyomás, illetve koleszterinszint és bizonyos egyéb tényezők mind hozzájárulhatnak a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához:
- Magas vérnyomás-betegség: A tartósan az egészséges érték feletti vérnyomás nagyobb igénybevételnek teszi ki és károsíthatja az artériákat és növeli az egyéb szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
- Koszorúér-betegség: A koszorúér-betegség, más néven iszkémiás szívbetegség (ISZB), a szív koszorúereinek keringési zavarát jelenti, amely az erek szűkületéből vagy elzáródásából eredhet. A betegség során lerakódások, plakkok képződnek az erek belső falán, amelyek beszűkítik az ereket, csökkentve a vérellátást. Ez az állapot koszorúérgörcshöz (angina pectoris), szívinfarktushoz és más szívproblémák kialakulásához vezethet.
- Szívritmuszavarok (aritmia): Szívritmuszavar alatt a szívizmok normális összehúzódási ütemének túlzott felgyorsulását (tachikardiák), lelassulását (bradicardiák), vagy szabálytalanná válását értjük. A leggyakoribb típusai közé tartozik a pitvar- és kamrafibrilláció, a pitvarremegés, a kamrai tachikardia, illetve a hosszú QT- és a sick sinus-szindrómák.
- Szívelégtelenség: Szívelégtelenség akkor következik be, amikor a szív nem tud elegendő mennyiségű vért pumpálni a szervezet tápanyag- és oxigénigényeinek kielégítéséhez. Ez általában a koszorúér-betegség és a magas vérnyomás hosszú távú hatásának következménye, amelyek fokozatosan csökkentik a szív teljesítőképességét, és idővel túl gyengévé vagy túl merevvé válik.
- Szívbillentyű-betegségek: A szívbillentyű betegségek esetében megkülönböztethetünk billentyű elégtelenséget (insufficiencia), azaz amikor a billentyűk nem záródnak rendeltetésszerűen, valamint billentyű szűkületet (stenosis), amikor a billentyűk összenőttek, vagy nem nyílnak ki teljesen, így akadályozzák a véráramlást. Az egyes típusok közé tartoznak az aorta-, mitrális-, pulmonális- és tricuspidalis billentyűhibák. A szívbillentyű hibák egyaránt lehetnek veleszületett vagy szerzett eredetűek.
Mik lehetnek a kardiológiai megbetegedések hajlamosító tényezői?
A szív- és érrendszeri betegségeknek számos hajlamosító tényezője van,
beleértve az életmódbeli tényezőket, az öröklött tényezőket, az egészségügyi állapotot és az életkort:
Életmód: A helytelen étkezési szokások, a kevés testmozgás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás hosszú távon nagyban hozzájárulhatnak többek között a magas vérnyomás és egyéb szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.
Öröklődés: Bizonyos kardiológiai megbetegedések hátterében genetikai faktorok is állhatnak, amelyek öröklődhetnek a családban. Ilyen betegségek például a szívritmuszavarok, az aorta aneurizma és a szívizom betegségei.
Egészségügyi állapot: Egyes egészségügyi tényezők, mint például a cukorbetegség, az elhízás, a krónikus vesebetegség és a magas koleszterinszint szintén növelhetik a kardiológiai megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Stressz: Tartós stressz hatására a szervezet folyamatosan kortizolt és egyéb stresszhormonokat termel, amelyek magasabb vérnyomást, gyorsabb szívverést és az érrendszer szűkületét okozhatják. Továbbá ilyenkor hajlamosabbak vagyunk egészségtelen életmódot folytatni.
Életkor: Az életkor előrehaladtával exponenciálisan nő a szívbetegek aránya a népességben.
Nem: A férfiaknál alapvetően magasabb a szívbetegségek kialakulásának kockázata, és magasabb arányban is halnak meg kardiológiai megbetegedések következményeként, mint a nők.
Bár néhány tényezőt nem tudunk befolyásolni, egyes változtatásokkal csökkenthető a kardiológiai megbetegedések kialakulásának kockázata. Az egészséges életmódra való áttérés, a rendszeres testmozgás, a helyes táplálkozás és a dohányzás, illetve a túlzott alkoholfogyasztás elhagyása mind számottevően segíthetnek a megelőzésben.
Vizsgálatok
Mi történik a kardiológiai szakvizsgálat során?
Az általános kardiológiai vizsgálat során a kardiológus átfogó képet alkot a szív- és érrendszer állapotáról. A vizsgálat az anamnézis felvételével kezdődik, amely során a szakorvos kérdéseket tesz fel az egészségi állapotával, a tüneteivel, a korábbi betegségeivel, a családi kórtörténetével és az esetlegesen szedett gyógyszerekkel kapcsolatban.
Ezután következik a fizikai vizsgálat, amely során a kardiológus felméri a szív állapotát és a keringés minőségét. Sztetoszkóppal meghallgatja a szívverést, megméri a vérnyomást és ellenőrzi a végtagok pulzusát. Az effajta vizsgálatok segítségével a kardiológus észlelheti, ha valamilyen szívprobléma áll fenn, például szívritmuszavar vagy szívzörej.
Ezek a vizsgálatok képezik az általános kardiológiai konzultáció alapját, azonban szükség esetén a szakorvos további vizsgálatok elvégzését is javasolhatja, mint például az EKG, a vérvizsgálat és a szívultrahang, amelyek segíthetnek a konzultáció során tapasztalt, vagy éppen rejtőzködő tünetek okainak felderítésében.
Milyen kardiológiai vizsgálatok érhetőek el a Kelen Kórházban?
Magánkorházunkban az alábbi kardiológiai eszközös vizsgálatok állnak rendelkezésre a pontos diagnózis felállításához:
EKG: Az elektrokardiogram egy nem invazív vizsgálat, amely során elektródokat helyezünk a mellkasra, a karokra és a lábakra, hogy észleljék és feljegyezzék a szív elektromos aktivitását. Az EKG segít a kardiológusnak felismerni a szívritmuszavarokat és más szívproblémákat, amelyek a szív elektromos tevékenységéből következnek.
Terheléses EKG: A terheléses EKG során a páciensnek fizikai terhelést kell végeznie (például futópadon futni, vagy egy speciális kerékpárt hajtani), miközben az EKG készülék folyamatosan rögzíti a szív aktivitását.
Holter EKG: A Holter EKG esetében a páciens egy kisméretű, hordozható EKG készüléket visel 24-48 órán keresztül, hogy az rögzítse a szív elektromos aktivitását a mindennapi tevékenységek során. Ez segíthet megfigyelni azokat a szívritmuszavarokat, amelyek nem jelentkeznek a rövid, rendelőben elvégzett EKG-vizsgálatok során.
Szív ultrahang: A szív ultrahang, avagy echokardiográfia során ultrahang segítségével vizsgáljuk a szívet és a keringési rendszert. Az echokardiográfia segítségével többek között észlelhetők a szívizom elégtelenségei és a szívbillentyűk rendellenességei.
Doppler ultrahang: A Doppler ultrahang egy speciális ultrahangos vizsgálat, amellyel az artériákban és vénákban történő véráramlás minősége mérhető fel. Ez a vizsgálat segít felfedni azokat az érszűkületeket, amelyek akadályozhatják a vér áramlását.
24 órás vérnyomásmérés (ABPM): Az ABPM lényege, hogy a páciens 24 órán keresztül visel egy kisméretű vérnyomásmérőt, ami által monitorozhatóvá válnak a vérnyomás-ingadozások. Az ABPM által rögzített vérnyomás értékeket a kezelőorvos később felhasználhatja az ideális vérnyomáscél beállítására és a megfelelő gyógyszeres kezelés kiválasztására.
Melyek a kardiológia társterületei?
A kardiológia területe számos más szakterülettel kapcsolatban áll, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek sok más betegséggel is összefüggenek. A kardiológiai betegségek kezelési tervének kialakításában akár egy több szakorvost magában foglaló csapat is dolgozhat együtt.
A cukorbetegség gyakran könynyen vezethet szív- és érrendszeri problémák kialakulásához, ezért számos páciens ellátásához a diabetológusok és a kardiológusok együttműködése elengedhetetlen.
A tüdőbetegségek, például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és az asztma negatívan befolyásolhatják a szív egészségét is.
Bizonyos gasztroenterológiai problémák, például a gyomor- és nyombélfekélyek, a reflux betegség és a gyulladásos bélbetegségek is negatív hatással lehetnek a szív egészségére.
Az agyi keringési zavarok, például az agyi érkatasztrófák és a migrén, szintén szív- és érrendszeri problémákhoz vezethetnek.
Árak
Forduljon szakembereinkhez
Bármi legyen is a panasza, most könnyedén és kényelmesen foglalhat időpontot online, vagy telefonon keresztül. Várjuk jelentkezését, hogy személyre szabott ellátást nyújthassunk Önnek.
Kapcsolódó vizsgálatok
(gasztroszkópia)
(kolonoszkópia)