Kardiológia
A kardiológia a belgyógyászat szív- és érrendszer működésével, felépítésével, betegségeivel és kóros elváltozásaival foglalkozó szakága. A kardiológus többek között olyan kórképekkel foglalkozik, mint a népbetegségnek számító magasvérnyomás-betegség, különböző ritmuszavarok és a szívelégtelenség. A kardiológia alapvizsgálatai közé tartozik az EKG, a szív ultrahang és a 24 órás vizsgálatok, azaz a Holter EKG és az ABPM (24 órás vérnyomásmérés).
Leírás
Mivel foglalkozik a kardiológia?
A kardiológia a szív- és érrendszer betegségeivel foglalkozó orvosi szakterület. Szakorvosai olyan betegségek kezelésére specializálódtak, mint a magasvérnyomás-betegség, a koszorúér betegségei, a szívelégtelenség, a szív gyulladásai, illetve a veleszületett és szerzett szív- és billentyűbetegségek.
A kardiológiai szakvizsgálat magában foglalja a páciens tüneteinek, valamint kórtörténetének feltérképezését, a vérnyomás mérést, a sztetoszkópos vizsgálatot. Kiemelten fontos kitérni a családban korábban előforduló szívbetegségekre, a páciens életmódjára (táplálkozási szokások, testmozgás) és esetleges káros szenvedélyeire, hiszen ezek is növelhetik a kialakulás kockázatát. Indokolt esetben a kardiológus további eszközös vizsgálatok elvégzését javasolhatja (EKG, ultrahang, keringésvizsgálat).
A kardiológia sajnos az egyik „legnagyobb betegforgalmú” szakterület, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet világszerte, Magyarországon pedig a globális átlagot is jelentősen meghaladja az ebből eredő halálozások aránya.
Tartalom
orvosaink
- H: 8:30 - 10:00
- H: 14:00 - 16:00
- Sze: 8:30 - 10:00
- Cs: 9:30 - 12:00
- Cs: 15:00 - 16:30
- P: 8:30 - 10:00
- ßßßß
Kapcsolódó vizsgálatok
- Hasi és kismedencei ultrahang
- H2 kilégzési teszt
-
Gyomortükrözés
(gasztroszkópia) -
Vastagbéltükrözés
(kolonoszkópia)
ORVOSAINK
- H: 8:30 - 10:00
- H: 14:00 - 16:00
- Sze: 8:30 - 10:00
- Cs: 9:30 - 12:00
- Cs: 15:00 - 16:30
- P: 8:30 - 10:00
- ßßßß
Tünetek
Milyen tünetekkel érdemes felkeresni
a kardiológust?
Életünk során számos olyan, a test különböző területein jelentkező tünetet tapasztalhatunk, amelyek jelezhetik, hogy szív- és érrendszeri problémáink vannak. Fontos megjegyezni, hogy a tünetek intenzitása és jellege az adott betegségtől és személytől függően különbözhetnek.
A kardiológiai betegségek leggyakoribb tünetei közé tartoznak:
- mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés, amely lehet szorító, nyomó vagy égő jellegű
- légzési nehézség vagy légszomj
- szédülés, szédülésérzés vagy ájulás
- szapora vagy szabálytalan szívverés
- fáradtság, kimerültség vagy általános gyengeség
- duzzanat, különösen a lábakon, boka környékén vagy hason
Ha bármilyen hasonló tünetet tapasztal, rendkívül fontos, hogy a pontos diagnózis megállapítása és a megfelelő kezelés időbeni megkezdése érdekében minél előbb részt vegyen egy kardiológiai konzultáción és kivizsgáláson.
Az időben diagnosztizált és kezelt szív- és érrendszeri betegségek lehetővé teszik, hogy aktívabb életet éljen, és csökkentik a súlyos szövődmények és a halálozás kockázatát. Ne halogassa tünetei okának felderítését. Gondoskodjon szíve egészségéről!
Betegségek
Milyen betegségekkel foglalkozik
a kardiológus?
A kardiológiai betegségek spektruma igen széles és legtöbbjük lassan és
észrevétlenül fejlődik ki. Minden egyes állapot eltérő lehet és egyéni kezelési tervet igényel a betegség súlyosságától és a páciens egyéni körülményeitől függően. Az életmódunk, a genetikai hajlam, a magas vérnyomás, illetve koleszterinszint és bizonyos egyéb tényezők mind hozzájárulhatnak a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához:
- Magas vérnyomás-betegség: A tartósan az egészséges érték feletti vérnyomás nagyobb igénybevételnek teszi ki és károsíthatja az artériákat és növeli az egyéb szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
- Koszorúér-betegség: A koszorúér-betegség, más néven iszkémiás szívbetegség (ISZB), a szív koszorúereinek keringési zavarát jelenti, amely az erek szűkületéből vagy elzáródásából eredhet. A betegség során lerakódások, plakkok képződnek az erek belső falán, amelyek beszűkítik az ereket, csökkentve a vérellátást. Ez az állapot koszorúérgörcshöz (angina pectoris), szívinfarktushoz és más szívproblémák kialakulásához vezethet.
- Szívritmuszavarok (aritmia): Szívritmuszavar alatt a szívizmok normális összehúzódási ütemének túlzott felgyorsulását (tachikardiák), lelassulását (bradicardiák), vagy szabálytalanná válását értjük. A leggyakoribb típusai közé tartozik a pitvar- és kamrafibrilláció, a pitvarremegés, a kamrai tachikardia, illetve a hosszú QT- és a sick sinus-szindrómák.
- Szívelégtelenség: Szívelégtelenség akkor következik be, amikor a szív nem tud elegendő mennyiségű vért pumpálni a szervezet tápanyag- és oxigénigényeinek kielégítéséhez. Ez általában a koszorúér-betegség és a magas vérnyomás hosszú távú hatásának következménye, amelyek fokozatosan csökkentik a szív teljesítőképességét, és idővel túl gyengévé vagy túl merevvé válik.
- Szívbillentyű-betegségek: A szívbillentyű betegségek esetében megkülönböztethetünk billentyű elégtelenséget (insufficiencia), azaz amikor a billentyűk nem záródnak rendeltetésszerűen, valamint billentyű szűkületet (stenosis), amikor a billentyűk összenőttek, vagy nem nyílnak ki teljesen, így akadályozzák a véráramlást. Az egyes típusok közé tartoznak az aorta-, mitrális-, pulmonális- és tricuspidalis billentyűhibák. A szívbillentyű hibák egyaránt lehetnek veleszületett vagy szerzett eredetűek.
Mik lehetnek a kardiológiai megbetegedések hajlamosító tényezői?
A szív- és érrendszeri betegségeknek számos hajlamosító tényezője van,
beleértve az életmódbeli tényezőket, az öröklött tényezőket, az egészségügyi állapotot és az életkort:
Életmód: A helytelen étkezési szokások, a kevés testmozgás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás hosszú távon nagyban hozzájárulhatnak többek között a magas vérnyomás és egyéb szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.
Öröklődés: Bizonyos kardiológiai megbetegedések hátterében genetikai faktorok is állhatnak, amelyek öröklődhetnek a családban. Ilyen betegségek például a szívritmuszavarok, az aorta aneurizma és a szívizom betegségei.
Egészségügyi állapot: Egyes egészségügyi tényezők, mint például a cukorbetegség, az elhízás, a krónikus vesebetegség és a magas koleszterinszint szintén növelhetik a kardiológiai megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Stressz: Tartós stressz hatására a szervezet folyamatosan kortizolt és egyéb stresszhormonokat termel, amelyek magasabb vérnyomást, gyorsabb szívverést és az érrendszer szűkületét okozhatják. Továbbá ilyenkor hajlamosabbak vagyunk egészségtelen életmódot folytatni.
Életkor: Az életkor előrehaladtával exponenciálisan nő a szívbetegek aránya a népességben.
Nem: A férfiaknál alapvetően magasabb a szívbetegségek kialakulásának kockázata, és magasabb arányban is halnak meg kardiológiai megbetegedések következményeként, mint a nők.
Bár néhány tényezőt nem tudunk befolyásolni, egyes változtatásokkal csökkenthető a kardiológiai megbetegedések kialakulásának kockázata. Az egészséges életmódra való áttérés, a rendszeres testmozgás, a helyes táplálkozás és a dohányzás, illetve a túlzott alkoholfogyasztás elhagyása mind számottevően segíthetnek a megelőzésben.
Vizsgálatok
Mi történik a kardiológiai szakvizsgálat során?
Az általános kardiológiai vizsgálat során a kardiológus átfogó képet alkot a szív- és érrendszer állapotáról. A vizsgálat az anamnézis felvételével kezdődik, amely során a szakorvos kérdéseket tesz fel az egészségi állapotával, a tüneteivel, a korábbi betegségeivel, a családi kórtörténetével és az esetlegesen szedett gyógyszerekkel kapcsolatban.
Ezután következik a fizikai vizsgálat, amely során a kardiológus felméri a szív állapotát és a keringés minőségét. Sztetoszkóppal meghallgatja a szívverést, megméri a vérnyomást és ellenőrzi a végtagok pulzusát. Az effajta vizsgálatok segítségével a kardiológus észlelheti, ha valamilyen szívprobléma áll fenn, például szívritmuszavar vagy szívzörej.
Ezek a vizsgálatok képezik az általános kardiológiai konzultáció alapját, azonban szükség esetén a szakorvos további vizsgálatok elvégzését is javasolhatja, mint például az EKG, a vérvizsgálat és a szívultrahang, amelyek segíthetnek a konzultáció során tapasztalt, vagy éppen rejtőzködő tünetek okainak felderítésében.
Milyen kardiológiai vizsgálatok érhetőek el a Kelen Kórházban?
Magánkorházunkban az alábbi kardiológiai eszközös vizsgálatok állnak rendelkezésre a pontos diagnózis felállításához:
EKG: Az elektrokardiogram egy nem invazív vizsgálat, amely során elektródokat helyezünk a mellkasra, a karokra és a lábakra, hogy észleljék és feljegyezzék a szív elektromos aktivitását. Az EKG segít a kardiológusnak felismerni a szívritmuszavarokat és más szívproblémákat, amelyek a szív elektromos tevékenységéből következnek.
Terheléses EKG: A terheléses EKG során a páciensnek fizikai terhelést kell végeznie (például futópadon futni, vagy egy speciális kerékpárt hajtani), miközben az EKG készülék folyamatosan rögzíti a szív aktivitását.
Holter EKG: A Holter EKG esetében a páciens egy kisméretű, hordozható EKG készüléket visel 24-48 órán keresztül, hogy az rögzítse a szív elektromos aktivitását a mindennapi tevékenységek során. Ez segíthet megfigyelni azokat a szívritmuszavarokat, amelyek nem jelentkeznek a rövid, rendelőben elvégzett EKG-vizsgálatok során.
Szív ultrahang: Az szív ultrahang, avagy echokardiográfia során ultrahang segítségével vizsgáljuk a szívet és a keringési rendszert. Az echokardiográfia segítségével többek között észlelhetők a szívizom elégtelenségei és a szívbillentyűk rendellenességei.
Doppler ultrahang: A Doppler ultrahang egy speciális ultrahangos vizsgálat, amellyel az artériákban és vénákban történő véráramlás minősége mérhető fel. Ez a vizsgálat segít felfedni azokat az érszűkületeket, amelyek akadályozhatják a vér áramlását.
24 órás vérnyomásmérés (ABPM): Az ABPM lényege, hogy a páciens 24 órán keresztül visel egy kisméretű vérnyomásmérőt, ami által monitorozhatóvá válnak a vérnyomás-ingadozások. Az ABPM által rögzített vérnyomás értékeket a kezelőorvos később felhasználhatja az ideális vérnyomáscél beállítására és a megfelelő gyógyszeres kezelés kiválasztására.
Melyek a kardiológia társterületei?
A kardiológia területe számos más szakterülettel kapcsolatban áll, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek sok más betegséggel is összefüggenek. A kardiológiai betegségek kezelési tervének kialakításában akár egy több szakorvost magában foglaló csapat is dolgozhat együtt.
A cukorbetegség gyakran könynyen vezethet szív- és érrendszeri problémák kialakulásához, ezért számos páciens ellátásához a diabetológusok és a kardiológusok együttműködése elengedhetetlen.
A tüdőbetegségek, például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és az asztma negatívan befolyásolhatják a szív egészségét is.
Bizonyos gasztroenterológiai problémák, például a gyomor- és nyombélfekélyek, a reflux betegség és a gyulladásos bélbetegségek is negatív hatással lehetnek a szív egészségére.
Az agyi keringési zavarok, például az agyi érkatasztrófák és a migrén, szintén szív- és érrendszeri problémákhoz vezethetnek.
Árak
Forduljon szakembereinkhez
Bármi legyen is a panasza, most könnyedén és kényelmesen foglalhat időpontot online, vagy telefonon keresztül. Várjuk jelentkezését, hogy személyre szabott ellátást nyújthassunk Önnek.
Kapcsolódó vizsgálatok
(gasztroszkópia)
(kolonoszkópia)