Pulmonológia
A pulmonológia, más néven tüdőgyógyászat, az orvostudomány egyik ága, amely a tüdőbetegségek és a légzőrendszerrel kapcsolatos problémák diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik. A tüdő fontos szervünk, hiszen az oxigénellátásért felel, így betegségei gyakran befolyásolják az egész szervezet működését.
Napjainkban a légszennyezettség miatt egyre több ember szenved asztmától és krónikus légúti gyulladástól. A pulmonológus szakorvos feladata az akut és krónikus légzési panaszok kezelése, a fertőzéses tüdőgyulladások terápiája, valamint a légzőszervi állapotfelmérés és daganatszűrés egyaránt.
Leírás
Mivel foglalkozik a pulmonológia (tüdőgyógyászat)?
A pulmonológia, vagyis a tüdőgyógyászat, a tüdők és légutak betegségeivel foglalkozik, ideértve az egyre gyakoribb allergiás légúti betegségek kezelését is.
Sok esetben a tüdőt is érintő betegséggel együtt más szervek problémái is jelentkeznek, ugyanis a rosszul működő tüdő megterheli a szívet is, ami keringési zavarokat és elégtelen oxigénellátást okoz.
A pulmonológus foglalkozik például az alvási apnoe-val (alvás közbeni légzéskimaradás) diagnózisával és kezelésével is. Ez egy súlyos alvászavar, amely ismétlődő légzésleállással jár és számos komoly szervi, főként szív- és érrendszeri szövődményt okozhat, mint az érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívritmuszavar, stroke vagy akár az szívinfarktus.
Magyarországon közel minden 3. ember dohányzik, amivel szorosan összefügg, hogy a krónikus obstruktív légúti betegséggel (COPD) közel 500 ezer ember küzd. De 90%-ban a dohányzás számlájára írható a világszerte legtöbb halálesetet követelő tüdőrák kialakulása is.
A dohányfüst, az egyre szennyezettebb levegő és az allergének miatt az asztmás megbetegedések száma is növekszik, amely hazánkban ma már közel 300 ezer embert érint.
Az említetteken felül a tüdőgyógyászat hatáskörébe tartozik a hörgőgyulladás, a krónikus légzési elégtelenségek kezelése, gyógyítása is.
Tartalom
orvosaink
Kapcsolódó vizsgálatok
- Hasi és kismedencei ultrahang
- H2 kilégzési teszt
-
Gyomortükrözés
(gasztroszkópia) -
Vastagbéltükrözés
(kolonoszkópia)
ORVOSAINK
Tünetek
Milyen panaszokkal, tünetekkel
érdemes felkeresni a pulmonológust?
- krónikus köhögés
- légzési nehézség vagy légszomj
- fokozott váladékképződés
- mellkasi fájdalom vagy nyomásérzet
- hosszan tartó, visszatérő hörghurut vagy tüdőgyulladás
- asztmás tünetek (például sípoló légzés, gyakori köhögés)
- allergiás légúti tünetek (mint a rendszeres tüsszögés, köhögés, nehézlégzés)
- alvási apnoe gyanúja (például horkolás, légzészavar alvás közben)
- tartós rekedtség, krákogás
- gyulladást jelző faktorok a vérképben (mint a magas vérsüllyedés, magas fehérvérsejtszám, magas CRP)
- gyanús tüdődaganat jelei (például tartós köhögés, véres köpet)
- fokozott oxigénigény, például terhelés közben
Az egyes betegségek specifikus tüneteinek ismerete segíti a pulmonológust a pontos diagnózis felállításában és a megfelelő terápia kiválasztásában.
Betegségek
Milyen betegségekkel
foglalkozik a pulmonológus?
Allergia
Az allergiás betegségek egyik formája a rhinitis, amely orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés formájában jelentkezik, gyakran szemviszketés kíséretében. Az allergiás rhinitist leggyakrabban szezonális vagy egész éven át tartó allergiák okozzák, olyan légúti allergénekre adott reakció, mint a pollen, a házi poratka vagy akár az állati szőr.
A pulmonológus szakorvos, gyakran kezeli a rhinitisszel küzdő betegeket, különösen, ha a rhinitis tünetei együtt járnak más légúti problémákkal, például asztmával vagy krónikus hörghuruttal.
Az allergiás rhinitis diagnózisának megerősítése érdekében a szakorvos allergén anyagokkal végzett bőrpróbát, vagy vértesztet kérhet. (Ez utóbbi a páciens szervezetében az allergén-specifikus immunoglobulin E (IgE) antitestek (ellenanyag) szintjét képes kimutatni.)
Asztma
Az asztma is egy légzőrendszeri allergiás megbetegedés. Ez a krónikus gyulladásos betegség a légutakat érinti, és légzési nehézséget, sípoló légzést, mellkasi szorítást és köhögést okoz.
A diagnózis felállítása légzésfunkciós vizsgálatokkal történik, melyeket a tüdőgyógyász elvégeztet a légutakat megnyitó hörgtágító gyógyszerek bevétele előtt és után is. Amennyiben a légzésfunkciók javulnak a hörgtágító gyógyszerek hatására, valószínűsíthető az asztma.
Tüdőgyulladás
A tüdőgyulladás a tüdőszövet akut, vagy krónikus gyulladása, amelyet leggyakrabban bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzések okoznak. A betegség tünetei közé tartozik a magas láz, enyhe hőemelkedés, köhögés, mellkasi fájdalom és légszomj.
A tüdőgyulladás esetén a pulmonológus általában röntgen-, laborvizsgálatokat és esetenként további képalkotó vizsgálatokat rendelhet el a betegség diagnosztizálására és a mögöttes okok meghatározására.
TBC (tüdőtuberkulózis, tüdőbaj, gümőkór)
A tuberkulózis (TBC) egy fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz. Kezdeti stádiumban tünetmentes, súlyosabb esetben légzőszervi tünetként köhögés, vérköpés, étvágytalanság, súlyvesztés, hőemelkedés, éjszakai izzadás jelentkezhet.
A diagnózis felállításakor a tünetek mellett, mellkas röntgenre, köpetből végzett mikrobiológiai vizsgálatra, bőrpróbára, és esetenként a szövettani vizsgálatra kerülhet sor.
COPD (krónikus obstruktív légúti betegség)
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint a COPD a harmadik vezető halálok világszerte, amely 3,23 millió ember haláláért felelős minden évben.
A krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) egy hosszú távú, progresszív tüdőbetegség, amely jellemzően légszomjat, köhögést és a légutak állandó szűkületével járó nehézlégzést okoz. A COPD leggyakoribb oka a dohányzás, de a szennyezett levegő, az ipari és a háztartási por, valamint a genetikai tényezők is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.
A COPD diagnosztizálása a tünetek alapján történik, és általában légzésfunkciós tesztekkel, valamint mellkasi röntgen és laboratóriumi vizsgálatok segítségével erősíthető meg.
Tüdőrák
Tüdőfibrózis
A tüdőfibrózis egy olyan tüdőbetegség, amelyben a tüdőszövet hegesedése és megkeményedése következik be, ami a tüdő rugalmasságának elvesztését és a légzésfunkció romlását eredményezi.
Ez egy ritkábban előforduló tüdőbetegség, aminek a gyakorisága azonban a különböző környezeti ártalmaknak betudhatóan egyre inkább nő.
A tüdőfibrózis tünete az enyhe és száraz, köpetürítés nélküli köhögés és a változó intenzitású mellkasi fájdalom. A betegség előrehaladtával a tünetek súlyosbodnak: a beteg ajkai kékes árnyalatot kaphatnak, a körmök óraüvegszerűvé, az ujjak pedig dobverőformájúvá válhatnak.
A diagnózist mellkas röntgen, CT, és légzésfunkciós vizsgálat segítheti, de a pontos diagnózishoz szövettani vizsgálat szükséges (hörgőtükrözés során elvégzett mintavétel, vagy tüdő biopszia).
Tüdőembólia
A tüdőembólia olyan életveszélyes állapot, amikor a tüdő valamelyik ereiben vérrög (embólia) képződik, ami akadályozza a véráramlást és az oxigénellátást.
Tünetei közé tartozik a hirtelen fellépő légszomj, mellkasi fájdalom, köhögés, szapora szívverés és a végtagok duzzanata. A tünetek súlyossága az érintett tüdőterület nagyságától függ.
A pontos diagnózis felállításához több vizsgálatra is szükség lehet, többek között vérvételre, mellkasröntgenre, CT-re és ultrahangvizsgálatra.
Alvási apnoe, alvás alatti légzészavar
A reflux atipusos tünete, amikor a gyomorsav visszafolyása irritálja a légutakat. Az ok a gyomor és a nyelőcső közötti záróizom elégtelen záródása.
Tünetei közé tartoznak: gyomorégés, savas felböfögés, gombócérzés a torokban, köhögés, rekedtség, torokfájás, torokkaparás és a krónikus köhögés.
A diagnózis felállításához endoszkópos vizsgálat, savszint-mérés a nyelőcsőben, illetve nyelőcső-manometria szükséges.
Reflux betegség, légúti tünetekkel
Az alvási apnoe olyan alvászavar, amikor az alvás közben ismételt, 10 másodperces légzéskimaradások történnek. A légzészavart a hátul elhelyezkedő nyelv, vagy a garatizmok petyhüdt működése okozhatja.
Tünetei közé tartozik a hangos horkolás, horkantások, alvás közbeni fulladás és a nappali álmosság, koncentráció- és figyelemzavar.
A diagnózis felállítása alvásvizsgálattal történik, amely során az éjszakai légzési mintázatot és oxigénszintet monitorozzák.
Vizsgálatok
Mi történik a pulmonológiai szakvizsgálat során?
Anamnézis felvételekor a pulmonológus először átfogó kérdéseket tesz fel a beteg egészségi állapotáról, tüneteiről, kórtörténetéről, családi előzményeiről és életmódjáról.
- Milyen tünetei vannak, és mennyi ideje?
- Milyen gyakran jelentkeznek a tünetek?
- Van-e köhögése, légszomja, mellkasi fájdalom, vagy más légzőrendszeri panasz?
- Észlelt-e vérköpetet, zihálást, vagy nehézlégzést?
- Előfordult-e a családban tüdőbetegség, asztma, vagy allergia?
- Van-e ismert genetikai betegség a családban, amely befolyásolhatja a légzőrendszert?
- Volt-e korábban tüdőbetegsége, asztma, vagy légúti fertőzése?
- Szenvedett-e valamilyen krónikus betegségben, amely befolyásolhatja a légzőrendszert (pl. cukorbetegség, szívbetegség)?
- Milyen munkát végez, és mennyi ideje?
- Ki van-e téve káros anyagoknak, poroknak, vagy gázoknak a munkahelyén?
- Milyen védőintézkedéseket használ a munkahelyén?
- Milyen körülmények között él (pl. városi vagy vidéki környezet, háziállatok, dohányzók a háztartásban)?
- Fogyaszt-e alkoholt, és ha igen, milyen mennyiségben és gyakorisággal?
- Használ-e drogokat, és ha igen, melyeket és milyen gyakran?
- Dohányzik, vagy korábban dohányzott? Ha igen, milyen régóta és mennyit?
- Milyen típusú dohányterméket használ(t) (pl. cigaretta, pipa, vízipipa)?
- Próbált-e már leszokni a dohányzásról, és ha igen, hogyan és milyen sikerrel?
A kórelőzmény felvételének szintén fontos része a páciens kórtörténetének megismerése és a korábbi orvosi dokumentációk, leletek áttekintése.
Az anamnézis után a szakorvosi vizsgálat szerves részeként a fizikai vizsgálat következik, amely során a tüdőgyóygász négy egyszerű vizsgálati módszert alkalmaz: a megtekintést, a tapintást, a kopogtatást és a hallgatózást.
A fizikai vizsgálat alkalmával a pulmonológus a beteg általános állapotát és a légzőrendszer működését vizsgálja, amely a következőkből áll:
- Általános megjelenés és viselkedés: A pulmonológus megfigyeli a páciens általános megjelenését, légzését és viselkedését, a legfontosabb úgynevezett vitális paramétereket ítéli meg. Megtekinti például a bőr, ajkak és köröm színét, valamint a vizsgált személy általános testtartását.
- Mellkas és légzés vizsgálata: A pulmonológus a mellkas alakját és szimmetriáját ellenőrzi, valamint a megfigyeli a légzés ritmicitását, mélységét is. Megvizsgálja a mellkas emelkedését és süllyedését, valamint a ki -és belégzés alatti mozgásokat.
- Légzési hangok hallgatása: A pulmonológus fonendoszkóppal meghallgatja a légzési hangokat a páciens mellkasán és hátán, több különböző ponton. A vizsgálat során figyel a zihálásra, sípolásra, vagy egyéb rendellenes légzési hangokra.
- Mellkasi kopogtatás: A pulmonológus a mellkas és háti területen kopogtatva megállapítja a tüdő rezonanciáját. A vizsgálat segítségével folyadék jelenlétét, vagy a tüdő légtartalmának változására utaló eltéréseket állapíthat meg a tüdőben.
- Nyaki vénák és szív vizsgálata: A pulmonológus megvizsgálja a nyaki vénák telt állapotát, mivel ez befolyásolhatja a tüdő véráramlását. Ezenkívül meghallgatja a szívhangokat és ellenőrzi a szívritmust.
- Orr és torok vizsgálata: A pulmonológus megvizsgálja a páciens orrát és torkát, hogy kizárja az allergiás nátha vagy egyéb légúti fertőzések jelenlétét.
- Lágyrészek és nyirokcsomók vizsgálata: A pulmonológus megvizsgálja a páciens lágyrészeit és megtapintja a nyirokcsomóit a nyak, hónalj és egyéb területeken, hogy kizárja a gyulladás vagy fertőzés jelenlétét.
Célzott vizsgálatok: Jellemzően légzésfunkciós vizsgálatra és képalkotó eljárásokra (CT, mellkasröntgen) van szükség, de ha indokolt más szakterületek orvosaival is történhet konzultáció.
Szakorvosi kontrollvizsgálat: A pulmonológus összefoglalja a leletek, a vizsgálatok eredményeit, előírja a további kórházi ellátás, esetleg műtét szükségességét, tanácsokkal segíti a pácienst, és egyezteti a következő ellenőrző vizsgálatok időpontjait.
Hogyan készüljön a pulmonológiai szakorvosi vizsgálatra?
Kérjük, készítsen a listát a rendszeresen szedett gyógyszereiről és esetleges gyógyszerallergiájáról.
Az első találkozóra hozza magával az összes korábbi orvosi dokumentumát, leletét különösen a tüdőgyógyászati vizsgálatok eredményeit és adatait.
Amennyiben készült röntgen vagy CT felvétel, akkor annak leletét és képeit is vigye magával.
A pulmonológiai vizsgálat más előkészítést nem igényel.
Kezelési lehetőségek
Milyen pulmonológiai vizsgálatok érhetőek el a Kelen Kórházban?
Légzésfunkciós vizsgálat – spirometria
A spirometria egy légzésfunkciós vizsgálat, amelynek segítségével a tüdőgyógyász a légutak állapotát, a légzés minőségét és a tüdő működését (térfogatát, a gázcserét és a keringést) méri.
A vizsgálat során a páciens egy szájon át csatlakozó légzőcsőbe fúj, amely egy spirométer nevű mérőeszközhöz van csatlakoztatva. A spirométer a belélegzett és kilélegzett levegő térfogatát és sebességét rögzíti.
A vizsgálat előtt a páciens mély lélegzetet vesz, majd teljes erőből kilégzi a levegőt a légzőcsőbe. A vizsgálat többször ismételhető a legpontosabb eredmények elérése érdekében.
A készülékhez kapcsolt számítógép a vizsgálat során mért értékeket összehasonlítja az adott korú, nemű, testsúlyú és testmagasságú személyeknél elvárható légzési értékekkel. Majd ezt a vizsgált személy által elérhető értékekkel, együtt jeleníti meg. (A légzészavarok jellegzetes, a normálistól eltérő görbével járnak.)
A spirometria elvégzése akkor ajánlott, ha légzőszervi panaszok, például légszomj, köhögés vagy nehézlégzés áll fenn, illetve ha olyan betegségek diagnosztizálása vagy kezelése érdekében szükséges, mint az asztma, a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) vagy egyéb tüdőbetegségek. Emellett a vizsgálat segítséget nyújthat a dohányzás által okozott tüdőkárosodás felmérésében, valamint a gyógyszeres kezelés hatékonyságának nyomon követésében.
A mellkas röntgen gyakori vizsgálati módszer, gyakran az első elvégzendő vizsgálatok közé tartozik, ha pulmonológus tüdőbetegségre gyanakszik.
A tüdő állapotának vizsgálata során a röntgensugarak képesek felfedni daganatokat, fertőzéseket vagy a tüdő körül térben felgyűlt levegőt, ami akár a tüdő összeomlását is okozhatja. Krónikus tüdőbetegségek, mint a tüdő ödéma, a tüdőfibrózis, a TBC, valamint az ezekkel összefüggő szövődmények is kimutathatók. A röntgenfelvételen látható árnyékok információt nyújthatnak a tüdőgyulladás eredetéről, valamint a gyulladás terjedelméről is.
A vizsgálat során a röntgensugarak a testen áthatolva a páciens mellkasa mögé helyezett filmre érkeznek. A filmeken így tulajdonképpen a tüdő és a vizsgált szervek röntgenárnyéka jelenik meg. A beteg áll vagy ül, és mély lélegzetet vesz, miközben a kép készül.
A vizsgálat gyors, fájdalommentes és alacsony sugárterheléssel jár.
A prick teszt segít az allergének kimutatásában és az allergiás légúti betegségek, például az allergiás asztma és az allergiás rhinitis diagnosztizálásában.
A vizsgálat során a bőrre cseppentett allergént egy vékony tűvel megszúrva az allergén közvetlenül a bőr alá kerül. Ha a páciens allergiás az adott anyagra, akkor a bőrön vörös, viszkető duzzanat alakul ki.
A vizsgálatot akkor ajánlott elvégezni, amikor a páciensnek allergiára utaló tünetei vannak, és célja a kiváltó allergének azonosítása, hogy ennek ismeretében a megfelelő kezelési és megelőzési tervet lehessen kidolgozni.
Melyek a pulmonológia társterületei?
A szív- és érrendszeri betegségek és a pulmonológia között szoros kapcsolat van, mivel a tüdő állapota közvetlen hatással van a szív működésére és a vérkeringésre.
A belgyógyász az általános belső szervi betegségekkel foglalkozik, így számára a pulmonológus szakértelme a légzőszervi betegségek diagnosztizálásában és kezelésében nélkülözhetetlen.
A tüdőrák és más daganatos betegségek a tüdőben és a légutakban is előfordulhatnak, ezért a pulmonológia szorosan összefonódik az onkológiával a daganatos megbetegedések diagnosztizálása és kezelése során.
A cukorbetegség idegkárosodást is okozhat, ezért a diabetikus neuropátia megelőzése érdekében a pácienst neurológus is kezelheti.
Árak
Forduljon szakembereinkhez
Bármi legyen is a panasza, most könnyedén és kényelmesen foglalhat időpontot online, vagy telefonon keresztül. Várjuk jelentkezését, hogy személyre szabott ellátást nyújthassunk Önnek.
Kapcsolódó vizsgálatok
(gasztroszkópia)
(kolonoszkópia)