Facebook ikon fehér
Youtube ikon fehér

Időpontot foglalok
online

Aranyér
Leírás

Leírás

Mi az aranyér (betegség)?

Aranyeres párnáknak a végbélnyálkahártya alatt elhelyezkedő külső és belső érkötegeket, illetve vénás hálózatot nevezzük, amellyel mindenki rendelkezik, hiszen ezek fontos szerepet töltenek be a végbél zárómechanizmusának működésében, ezáltal pedig a széklettartásban is.

Az aranyeres párnák kóros, állandósult tágulata, duzzanata és kitüremkedése az aranyér betegség, ami többek között olyan kellemetlen tünetekkel járhat, mint a fájdalom, a vérzés és a viszketés. A köznyelvben többnyire csak aranyérként hivatkozunk a kórállapotra.

Aranyér

Kezelésére számos hatásos módszer létezik. Súlyosabb esetekben sebészi beavatkozásra van szükség, de a legtöbb panaszra a gyógyszertári készítmények, az otthon alkalmazható módszerek és az életmódváltás is gyógyírt jelenthetnek.

Sok egyéb végbéltáji betegséggel egyetemben az aranyér vizsgálatával és panaszainak gyógyításával is a proktológia szakterülete foglalkozik.

Milyen típusai vannak az aranyér betegségnek?

A kóros tágulat a belső és külső vénás hálózatban is kialakulhat, így a kialakulás helye alapján kétféleképpen kategorizálhatjuk az aranyeret:

Belső aranyér: A végbélnyílás csatorna belsejében található ér duzzanata. A belső aranyér produkálhat vérzéses tüneteket, de többnyire nem fájdalmas.

Külső aranyér: A végbélnyílást körülvevő bőrfelület alatti érhálózat kóros duzzanata. A külső aranyérre jellemző a viszketés. Továbbá kialakulhat benne vérrög, ami ugyan nem veszélyes, de erős fájdalmat és további duzzanatot okozhat.

Tartalom

orvosaink

Sebész, proktológus
Sebész, proktológus

Kapcsolódó vizsgálatok

Belső aranyér
Külső aranyér

ORVOSAINK

Sebész, proktológus
Sebész, proktológus

Mi az aranyér előesés (prolapsus)?

Az előesés a belső aranyerek kitüremkedése a végbélnyíláson kívülre, amely lehet átmeneti vagy állandósult is. Bizonyos esetekben kézzel visszanyomható. Vérzéssel, gyulladással, fájdalommal, váladékozással, ennek következtében viszketéssel járhat és megnehezítheti a mozgást és munkavégzést.

Milyen stádiumai vannak az aranyér betegségnek?

Az aranyér betegség esetében súlyosság szerint a következő négy stádiumot különböztethetjük meg:
1. stádiumú aranyér

1. stádium: Az aranyér panaszokat nem okozó enyhe megnagyobbodása, ami kézzel nem tapintható, csupán végbélnyílás tükrözéssel mutatható ki.

2. stádiumú aranyér

2. stádium: Általában székelés során kitüremkedő csomók, melyek maguktól visszahúzódnak. Kitüremkedéskor érezhető, kézzel kitapintható a duzzanat, de fájdalmat többnyire nem okoz, viszont vérezhet, vékony csíkot hagyva a székleten vagy WC-papíron.

3. stádiumú aranyér

3. stádium: Spontán előeső belső csomók, melyek manuálisan még visszahelyezhetők. A harmadik stádiumban már gyakrabban fordul elő vérzés, és jellemző a viszketés, valamint ritkán a fájdalom.

4. stádiumú aranyér

4. stádium: : Előesett, időnként fájdalmat okozó, kézzel nem visszahelyezhető csomók. Ebben a stádiumban már előfordulhatnak egyéb komplikációk.

Milyen stádiumai vannak
az aranyér betegségnek?

Az aranyér betegség esetében
négy stádiumot különböztetünk meg:

1. stádiumú aranyér

1. stádium: Az aranyér panaszokat nem okozó enyhe megnagyobbodása, ami kézzel nem tapintható, csupán végbéltükrözéssel mutatható ki.

2. stádiumú aranyér

2. stádium: Székelés során kitüremkedő csomók, melyek maguktól visszahúzódnak. Kitüremkedéskor érezhető, kézzel kitapintható a duzzanat, de fájdalmat többnyire nem okoz, viszont enyhén vérezhet, vékony csíkot hagyva a székleten vagy WC-papíron.

3. stádiumú aranyér

3. stádium: Székelés során kitüremkedő csomók, melyek már csak manuálisan helyezhetők vissza. A harmadik stádiumban már gyakrabban fordul elő vérzés, és jellemző a viszketés, valamint a fájdalom.

4. stádiumú aranyér

4. stádium: : Előesett, kifejezetten érzékeny, erős fájdalmat okozó, kézzel már nem visszahelyezhető csomók. Ebben a stádiumban már előfordulhatnak komolyabb komplikációk, és jellemzően orvosi beavatkozásra, műtétre van szükség a tünetek enyhítéséhez.

Mennyire gyakori az aranyér betegség?

Az aranyeret kétségkívül nevezhetjük civilizációs vagy népbetegségnek. Előfordulásának gyakorisága a kor előrehaladtával nő. Az 50 év felettiek közel felénél megtalálható valamilyen fokú aranyeres elváltozás, de fiatalabb korban is igen gyakori panasz.

Kialakulás okai

Kialakulás okai

Mik lehetnek az aranyér betegség kiváltó okai?

Az aranyér betegség kialakulásának legfőbb oka a végbélnyílás vénás hálózatára nehezedő nyomás, melyet emellett befolyásolhatnak genetikai tényezők, az életmódunk és táplálkozási szokásaink, valamint testünk különböző fizikai változásai.

Tünetek

Tünetek

Mik az aranyér betegség tünetei?

Az aranyér betegség tünetei súlyosság és típus szerint eltérhetnek:

Külső aranyér:

Trombotizált külső aranyér (vérrög kialakulása az aranyérben):

Belső aranyér:
Nem előesett
Előesett

Mely betegségeknek vannak az aranyéréhez hasonló tünetei?

Milyen komplikációk léphetnek fel az aranyér betegség kapcsán?

  • Aranyeres krízis (kizáródott aranyér): A végbél záróizomzata elzárhatja a maguktól vissza nem húzódó, előesett aranyeres csomók vérellátását. Ez rendszerint igen erős fájdalommal jár, kezelése pedig szakorvosi segítséget igényel.
  • Trombotizált aranyér: Előfordulhat, hogy az aranyeres csomókban -többnyire aranyeres krízis esetén- vérrög keletkezik. Ilyen esetekben a szokványos tünetek jelentősen felerősödnek, extrém fájdalom és gyulladás jelezheti a problémát. Egyéb vérrögöktől eltérően nem fenyeget komoly veszéllyel, de javasolt azonnal orvoshoz fordulni vele. A trombus feletti bőr vagy nyálkahártya, elhalhat, súlyos esetben utat nyitva lágyrész fertőzés irányába.
  • Vérszegénység: Az aranyeres panaszok okozta rendszeres vérveszteség ritkább esetben vérszegénységhez is vezethet.
  • Fertőzés: Az aranyeret borító nyálkahártya igen sérülékeny. Irritáció hatására felszíne sérülhet és begyulladhat, ritkább esetben el is fertőződhet, hiszen a sérült terület közvetlenül érintkezhet a széklettel.
Vizsgálat

Vizsgálatok

Hogyan zajlik az aranyér vizsgálata?

Sokan szégyenérzet vagy a vizsgálattól való félelem miatt nem fordulnak orvoshoz panaszaikkal, pedig az aranyér vizsgálata egy gyors, diszkrét, fájdalommal többnyire nem járó eljárás. Orvosaink mindent megtesznek azért, hogy az mind fizikai, mind pedig pszichés értelemben minimális legyen.

1.

A vizsgálat minden esetben szóbeli konzultációval kezdődik, mely kitér a korábbi betegségekre, az aktuális panaszokra, azok pontos leírását, kialakulását szem előtt tartva, valamint a székelési, táplálkozási és életvezetési szokásokra.

2.

Ezután a páciens, térdét felhúzva a bal oldalára fekszik a vizsgálóágyon. A vizsgálóorvos első körben szemrevételezi, majd tapintással ellenőrzi az aranyeres csomók állapotát.

3.

Végül, egy végbélbe helyezett csőszerű eszköz, azaz végbéltükör, vagy más néven anoszkóp, továbbá rektoszkóp segítségével szemrevételezi a belső aranyér és a végbél felületét.

A végbéltükör használatakor a sebész nem csak az aranyeret vizsgálja, hanem arról is megbizonyosodik, nincsenek-e egyéb elváltozásra utaló jelek a végbélben (pl.: polip, gyulladásos bélbetegség stb.).

Hogyan készüljek fel a proktológiai vizsgálatra?

Kezelés

Kezelés

Hogyan kezelhető az aranyér?

Enyhébb esetekben az aranyeres panaszok maguktól megszűnnek, azonban számos otthon alkalmazható módszer is létezik a tünetek enyhítésére. Hosszan fennálló vagy erősebb tünetek esetében viszont orvosi beavatkozásra lehet szükség, melyből szintén többféle létezik. Panasz esetén azonban legbölcsebb szakemberhez fordulni, pácienseink az esetek többségében téves előzetes diagnózissal érkeznek.

Az aranyér kezelése otthon

Az alábbiak követésével otthon is hatékonyan kezelheti aranyeres panaszait:

Sebészi beavatkozások

A problémát okozó aranyerek sebészi úton történő kezelésére, illetve eltávolítására kórházunkban a következő beavatkozásokat végezzük:

Aranyérgyűrűzés 1
Aranyérgyűrűzés 2
Aranyérgyűrűzés 3
Aranyérgyűrűzés 4
Megelőzés

Megelőzés

Hogyan előzhető meg
az aranyér betegség kialakulása?

Az aranyér betegség kialakulása elsősorban a következő életmódbeli tényezők betartásával előzhető meg:

rendszeres testmozgás​

rendszeres testmozgás

rostokban gazdag táplálkozás

rostokban gazdag táplálkozás

rostbevitel táplálékkiegészítővel

rostbevitel táplálékkiegészítővel

sok folyadék fogyasztása

sok folyadék fogyasztása

mielőbbi székletürítés

inger jelentkezése esetén mielőbbi székletürítés

ne üljön a WC-n a szükségesnél tovább

próbáljon nem erőlködni és ne üljön a WC-n a szükségesnél tovább

Megelőzés

Prognózis

Mire számíthat, ha aranyeres panaszai vannak?

Az aranyeres panaszok nagy része helyes táplálkozással és otthon elvégezhető kezelésekkel rövid idő alatt enyhíthető. Nem javuló panaszok esetén viszont valószínűleg szakember által javasolt kezelésre lesz szüksége.

Mikor forduljon orvoshoz?

Székletürítés közbeni vérzés esetén, vagy amennyiben aranyere otthoni kezelés ellenére egy hét után sem javul, kérje proktológus segítségét.

Nem mindig az aranyér felelős a vérzéses tünetekért. Előfordulhat, hogy a háttérben súlyosabb, akár daganatos betegség áll – különösen ha változás áll be székletürítési szokásaiban, illetve széklete színében vagy állagában -, ezért akár enyhébb tünetek előfordulása esetén se habozzon szakorvoshoz fordulni!

Forduljon szakembereinkhez

Bármi legyen is a panasza, most könnyedén és kényelmesen foglalhat időpontot online, vagy telefonon keresztül. Várjuk jelentkezését, hogy személyre szabott ellátást nyújthassunk Önnek.

Kapcsolódó beavatkozások

aranyér gyűrűzés
Aranyér gyűrűzés
Aranyér műtét
Aranyér műtét
végbélpolip műtét
Végbélpolip műtét
Végbélrepedés műtét
Végbélrepedés műtét

Kapcsolódó tartalmak

Végbélrepedés
Végbélrepedés
Végbélsipoly
Végbélsipoly

KEDVES PÁCIENSÜNK!

Amennyiben időpontot szeretne foglalni, vagy kérdése van szakrendelésünkkel kapcsolatban, kérjük hívja
alábbi telefonszámaink egyikét:

+36 (1) 205-0205
+36 (1) 203-3412
+36 (1) 203-3417
+36 (1) 204-2412

Kollégáink hétfőtől csütörtökig 08:00 és 18:00 óra között, pénteken 08:00 és 16:00 között érhetőek el.

Tej, tejkészítmények, tojás: alfa- lactalbumin, béta-lactoglobulin, bivalytej, kazein, tehéntej, tojás fehérje, tojás sárgája, kecsketej, juh tej.

Halak, tenger gyümölcsei: alga espaguette, alga spirulina, alga wakame, ajóka, kacsakagyló, fekete sügér, ponty, kaviár, kemény- vagy pénzkagyló, szívkagyló, fekete tőkehal, tarisznyarák, tintahal, szépia, tengeri keszeg, angolna, foltos tőkehal, tőkehal, hering, homár, makréla, ördöghal, kék kagyló, polip, osztriga, sügér, csuka, lepényhal, hüvelykagyló, lazac, szardínia, fésüs kagyló, garnélarák, nyelvhal, tintahal, kalamári, kardhal, pisztráng, tonhal, rombuszhal, parti csiga.

Gyümölcsök: alma, sárgabarack, avokádó, banán, szeder, fekete ribizli, fekete áfonya, cseresznye, vörösáfonya, datolya, füge, szőlő, grapefruit, guava, kivi, citrom, lime, licsi, mangó, sárgadinnye, faeper, nektarin, olajbogyó, narancs, papaja, őszibarack, körte, ananász, szilva, gránátalma, mazsola, málna, ribizli, rebarbara, eper, mandarin, paradicsom, görögdinnye.

Glutén tartalmú gabonák: árpa, kuszkusz, durumbúza, gliadin, maláta, zab, rozsliszt, tönkölybúza, búzakorkorpa, búza, transzglutamináz.

Glutén mentes gabonák: hajdina, kukorica, köles, puliszka, quinoa, rizs, amaránt, tápióka.

Gyógynövények és fűszernövények: aloe vera, ánizs, bazsalikom, babérlevél, kamilla, cayenne-bors, fahéj, szegfűszeg, koriander (levél), kömény, curry, kapor, fokhagyma, gyömbér, gingkó, ginzeng, komló, édesgyökér, majoranna, menta, mustármag, csalán, szerecsendió, petrezselyem, bors (fekete / fehér), borsmenta, vörös chili , rozmaring, sáfrány, zsálya, tárkony, kakukkfű, vanília.

Húsok: marhahús, kecskehús, csirkehús, kacsahús, lóhús, bárányhús, strucc, bivaly, fogolyhús, disznóhús, fürjhús, nyúlhús, pulykahús, borjúhús, rőtvad (szarvas-, őzhús), vaddisznóhús.

Olajos magvak: Mandula, paradió, kesudió, lenmag, kókusz, mogyoró, makadámdió, földimogyoró, fenyőmag, pisztácia, tigrisdió / földimandula, dió, napraforgómag, repcemag, szezámmag.

Zöldségfélék: articsóka, spárga, padlizsán, széles bab, zöldbab, vörös vesebab, fehér karóbab, cékla, brokkoli, kelbimbó, káposzta, vöröskáposzta, kapribogyó, sárgarépa, karfiol, zeller, mángold, csicseriborsó, cikória, uborka, édeskömény levél, sütőtök, póréhagyma, lencse, fejes saláta, tök /spárgatök, hagyma, borsó, paprika, burgonya, retek, ruccola, mogyoróhagyma, szója bab, spenót, édesburgonya, fehérrépa, vizitorma, manióka.

Egyebek: agar-agar, nádcukor, szentjánoskenyér, gesztenye, kakaóbab, kávé, kóladió, méz, gomba, tea (fekete), tea (zöld), élesztő (sütő), élesztő (sör).