Vastagbélrák (kolrektális rák)
A vastagbélrák a vastagbél nyálkahártyájából kiinduló rákos elváltozás, ami az esetek többségében a vastagbél utolsó, 60 cm-es szakaszán alakul ki. A legtöbb esetben a vastagbél nyálkahártyanövedékéből (polip) keletkeznek a rosszindulatú daganatok, amelyek kezdeti stádiumban tünetmentesek, ezért is kifejezetten fontos a szűrővizsgálat (vastagbélrák esetében a vastagbéltükrözés).
Leírás
Mi a vastagbélrák (kolorektális rák)?
A vastagbélrák a vastagbél bélfalának nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú elváltozás. Együttesen a vastagbél és a végbél daganatos megbetegedéseit kolorektális rákoknak nevezzük. A rendszeres szűrővizsgálatoknak köszönhetően a tüneteket még nem okozó, rákmegelőző állapotban lévő polipok (nyálkahártyanövedékek) és korai stádiumú daganatok időben felfedezhetők és eltávolíthatók, így a gyógyulási esélyek számottevően nőnek.
Milyen gyakori az előfordulása?
A kolorektális rákos megbetegedések száma a szűrővizsgálatok elterjedése ellenére az elmúlt évtizedben közel négyszeresére nőtt, ezzel a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedések közé soroljuk. Csak Magyarországon évente közel 8000 új beteget diagnosztizálnak és körülbelül 5000 ember hal meg vastagbélrákban.
Tartalom
orvosaink
Kapcsolódó vizsgálatok
- Hasi és kismedencei ultrahang
- H2 kilégzési teszt
-
Gyomortükrözés
(gasztroszkópia) -
Vastagbéltükrözés
(kolonoszkópia)
ORVOSAINK
Kialakulás okai
Mi okozza a vastagbélrákot?
Az orvosok még ma sem teljesen biztosak benne, hogy pontosan mi okozza a legtöbb vastagbélrák kialakulását, de mint minden rákos megbetegedés esetében, itt is elmondható, hogy a sejtek rendellenes osztódása történik. A vastagbélrák esetében ezek a rendellenesen viselkedő sejtek a bélfal nyálkahártyájából indulnak ki, majd idővel rosszindulatú daganattá alakulnak. Bár a pontos kiváltó ok többnyire nem ismert, bizonyos hajlamosító kockázati tényezők nagymértékben növelik a vastagbélrák kialakulásának esélyét. Ezek közül a családi előfordulás, valamint 50 éves kor felett a belet érő káros hatások összegződése fokozott kockázatot jelent.
ÉLETMÓDBELI KOCKÁZATNÖVELŐ TÉNYEZŐK
EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATNÖVELŐ TÉNYEZŐK
- Gyulladásos bélbetegség: Fokozott kockázatot jelent a krónikus fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség.
- Öröklött betegségek: Egyes, a vastagbelet érintő öröklött betegségek nagymértékben növelik a vastagbélrák kialakulását, úgymint a Lynch-szindróma és a familiáris adenomatosus polyposis szindróma (FAP), valamint a rákot okozó gén öröklése.
- Családban előforduló vastagbélrák: Amennyiben közeli családtagnál fordult elő vastagbélrák, a kialakulás kockázata megnő.
- Családban előforduló polipok: A közeli hozzátartozóknál előforduló polipok, különösen ha azok rákos, vagy rákmegelőző állapotban voltak, nagy mértékben növelik a kialakulás veszélyét.
- Több polip: Fokozott kockázatot jelent, amennyiben a vastagbélben több polip is található, hiszen ezek rosszindulatú daganattá fejlődhetnek.
Tünetek
Milyen tünetek utalhatnak vastagbélrákra?
A vastagbélrák attól függően, hogy a bél melyik szakaszán alakul ki és milyen stádiumban van, különböző tüneteket produkálhat, melyek közül az alábbiak a legjellemzőbbek:
széklet
vérszegénység (anémia)
Vizsgálatok
Hogyan diagnosztizálható a vastagbélrák?
A vastagbél vizsgálata azért is rendkívül fontos, mert a vastagbélrák korai stádiumban nem okoz tüneteket, így a betegség csak a későbbi stádiumokban mutatkozhat meg, amikor már nehezebb kezelni. Az időben történő diagnózis azonban nagyban növeli a gyógyulási esélyeket, ugyanis a rákmegelőző állapotban lévő polipok és korai stádiumú daganatok jól reagálnak a kezelésre.
A vastagbélrák vizsgálatára különböző módszerek állnak rendelkezésre. Az orvos által javasolt vizsgálati módszer az egyén kockázati tényezőitől, korától, illetve az előforduló tünetektől is függ:
Vastagbéltükrözés (kolonoszkópia):
A leggyakrabban alkalmazott és a legbiztosabb eredményt adó módszer a vastagbélrák diagnosztizálására. A vastagbéltükrözés során ugyanis egy hosszú, vékony csövet (kolonoszkóp) vezetnek a vastagbélbe, amelyen keresztül az orvos részletesen megvizsgálja a vastagbél falát, és szükség esetén szövetmintát is vesz (biopszia).
Beöntéses vastagbélvizsgálat:
A vastagbél beöntéses kontrasztanyagos röntgen vizsgálata (irrigoszkópia) egy olyan diagnosztikai eljárás, amely során a vastagbélről röntgenfelvételt készítenek azáltal, hogy a vastagbelet előtte kontrasztanyaggal töltik meg.
Székletvizsgálat:
A székletvizsgálat során a székletet laborban, vastagbélrákra utaló anyagokat keresve vizsgálják, például rejtett vért. A laborvizsgálat azonban sosem jelent teljes diagnózist. Amennyiben az eredmények indokolják (például vér található a mintában), mindenképp el kell végezni a vastagbéltükrözést is!
Szigmoidoszkópia:
A vastagbél alsó szakaszát (tehát nem a teljes vastagbelet) vizsgálják egy rövidebb cső és fény-forrás segítségével, de itt is van lehetőség szövettani mintavételre.
CT vizsgálat:
A CT vizsgálat segítségével részletes kép készíthető a vas-tagbélről, a környező szervekről és a nyirokcsomókról, így felmérhető, hogy a rák milyen mértékben terjedt el, azaz hogy milyen stádiumban van.
Virtuális kolonoszkópia:
A virtuális kolonoszkópia egy nem invazív, röntgensugarakkal történő vizsgálat, amely során az orvos 3D képet készít a vastagbélről.
Mit jelentenek az egyes stádiumok?
Mint minden rosszindulatú daganatnál, így a vastagbélráknál is a legfontosabb tényező a gyógyulási esélyeket illetően, hogy melyik stádiumában kezdik meg a kezelést. A szűrővizsgálatok (vastagbélrák esetében a vastagbéltükrözés) fontossága ezért kiemelt szerepű, hiszen ezek során akár már a rákmegelőző állapotban lévő polipok is kezelhetők.
0. stádium: Csak a nyálkahártyában vannak daganatsejtek.
1. stádium: Ebben a stádiumban a nyálkahártyában és a nyálkahártya alatti szövetekben is kimutathatók daganatos sejtek.
2. stádium: A daganatsejtek elérik a bél izomszövetét.
3. stádium: A daganatsejtek elérik a bél hashártyaborítását is.
4. stádium: A daganat áthatol a hashártyán és ráterjed a környező szervekre.
Milyen kérdéseket tegyen fel orvosának
pozitív diagnózis esetében?
Pozitív eredményeket kapni semmilyen orvosi vizsgálat esetében nem kellemes, viszont a páciens minél inkább megismeri a saját állapotát, annál inkább képes lesz a gyógyulásra koncentrálni. Ezért összeszedtünk néhány olyan kérdést, amik segítik az állapot megértését és pontosabb képet adnak a lehetőségekről.
- Milyen típusú vastagbélrákot diagnosztizáltak nálam?
- Ez a fajta ráktípus gyógyítható?
- Milyen stádiumban van az elváltozás?
- Melyek a leghatékonyabb kezelési módszerek erre a típusú rákra?
- Ha műtétre van szükségem, milyen műtétet javasol?
- Szükségem lesz kolosztómiára (a vastagbélen kialakított sztóma)?
- Szükségem lesz más típusú rákkezelésre is?
- Mik a kezelés mellékhatásai?
- Mennyi az esélye, hogy sikeres kezelés esetén újra kialakuljon vastagbélrák?
- Ha nem gyógyítható a daganat, lehetséges a terjedés megállítása?
Kezelés
Milyen kezelési módok léteznek már kialakult vastagbélrák esetén?
Alapvetően a kezelés módja, hosszúsága és mértéke több tényező együttesétől függ, úgymint a daganat mérete, helye, stádiuma és a páciens állapota. A kezelőorvos ezek mérlegelésével javasolja a leghatékonyabb kezelést a páciensre szabva. A kezelési terv során sokszor nem csak egy fajta módszert alkalmaznak, hanem a gyógyulás érdekében több metódust is kombinálnak
- Műtét: Az egyik legfontosabb kezelési mód a daganat és az általa érintett bélszakasz műtéti eltávolítása. Ekkor nem kizárólag az érintett területet, hanem az áttétképződés elkerülése végett a daganat körülötti bélszakaszt és a környező nyirokcsomókat is sebészi úton eltávolítják. A műtét során - amennyiben erre lehetőség van - az egészséges bélszakaszok végeit összekötik, ha viszont ez nem lehetséges, akkor ideiglenes vagy állandó sztómát hoznak létre.
- Sugárkezelés: Ennek folyamán nagy energiájú, célzott röntgensugarakat használnak a rákos sejtek elpusztítására. A műtétet megelőzően célja a daganat méretének csökkentése, azt követően pedig az esetlegesen hátramaradó ráksejtek elpusztítása, illetve bizonyos tünetek enyhítése. A mellékhatások mértéke függ a sugárzás helyétől és dózisától, de általános tünetei lehetnek a fáradtság, hányinger, hasmenés, és véres széklet.
- Kemoterápia: Sejtszintű gyógyszerek alkalmazását jelenti tabletta, infúzió vagy injekció formájában, melynek célja, hogy elpusztítsa a rákos sejteket vagy meggátolja azok szaporodását. Mivel ezek a gyógyszerek az egészséges sejtekre is káros hatással vannak, így bizonyos mellékhatások itt is felléphetnek, mint hányás, hasmenés, levertség, szájszárazság, fertőzések kialakulása, nyálkahártya-gyulladások és vérzések.
- Biológiai kezelés (immunterápia): Érképzés-gátláson alapuló módszer, aminek lényege, hogy a szervezet saját védekezését segíti a rákos sejtek ellen úgy, hogy a daganatot körülvevő érhálózatot pusztítja. A tumorsejtek ugyanis ebből jutnak tápanyagokhoz, így ennek hiányában a daganat elsorvad. Mellékhatásai ennek a kezelési módszernek is vannak, melyek többnyire influenzához hasonló tünetek (láz, fejfájás, gyengeség, hányinger).
Megelőzés
Hogyan előzhető meg a vastagbélrák szűrővizsgálatokkal?
Mint a legtöbb rákos megbetegedésnél, így a vastagbélrák esetében is kulcsfontosságú a korai felfedezés a minél kedvezőbb gyógyulási esélyek érdekében. Ehhez elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálat, ugyanis a vastagbélrák korai stádiumaiban még nem okoz panaszokat, viszont már ilyen állapotban is az egyik legeredményesebben szűrhető daganatos betegség.
Ha a páciens kora, vagy más kórelőzménye nem indokolja, akkor székletből történő laboratóriumi vérvizsgálattal is szűrhető a vastagbélrák jelenléte, viszont ennél sokkal alaposabb és biztosabb eredményt nyújt a vastagbéltükrözés. Ennek során ugyanis, amellett hogy a polipok azonnal eltávolíthatók, szövettani mintavétel is történhet, ami már a rákmegelőző állapotról is biztos eredményt ad.
Milyen életmódbeli változtatásokkal
csökkenthet a vastagbélrák kockázata?
és teljes kiőrlésű gabona
fogyasztása
alkoholfogyasztás
elhagyása
testmozgás
fenntartása
Prognózis
A feltételezett gyógyulási esélyek korábbi eseteken alapuló becsült értékek, viszont nem szabad elfelejteni, hogy minden beteg egyedi szervezettel rendelkezik, ezért a páciens legbiztosabb információforrása a saját kezelőorvosa.
Összességében elmondható, hogy a kolorektális rákban szenvedő betegek 65%-a átlagosan a diagnózist követő 5 évben életben maradt, viszont természetesen ez az aktuális stádium függvényében változhat. Például ez a szám
73 %-ra ugrik azok esetében, akiknél a rák legfeljebb a közeli nyirokcsomókra vagy szervekre terjedt át, de lecsökken 17%-ra azoknál, akiknél a daganatos sejtek már távoli szerveket is megtámadtak.
A legtöbb rákos megbetegedés esetében a gyógyulás esélye annál magasabb, minél korábbi stádiumban fedezik fel. Erre a legbiztosabb módszer a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel; vastagbélrák esetében a vastagbéltükrözés!
Árak
Árlista
Forduljon szakembereinkhez
Bármi legyen is a panasza, most könnyedén és kényelmesen foglalhat időpontot online, vagy telefonon keresztül. Várjuk jelentkezését, hogy személyre szabott ellátást nyújthassunk Önnek.
Kapcsolódó vizsgálatok
