Inzulinrezisztencia

Az inzulinrezisztencia egyre gyakrabban fordul elő, azonban sokszor későn derül ki. Előfordulása nagyjából megegyezik a cukorbetegségével. Diagnosztizálása különösen fontos, mert évek alatt diabéteszt és egyéb betegségeket okozhat. Azonban a probléma jellemzően akkor kerül az orvosok látószögébe, amikor már jellegzetes tüneteket, vagy társbetegségeket produkál. Például, ha a nőgyógyász vagy az endokrinológus – főképp menstruációs zavar vagy meddőség miatt – elkezd rá gyanakodni. Az inzulinrezisztencia jellemzően a nőket érinti gyakrabban, akiknél túlsúly esetén már fiatal felnőttkorban is megjelenhet.

Leírás

Mi az inzulin?

Az inzulin egy a hasnyálmirigy által termelt hormon. Ez a kulcsfontosságú vegyület irányítja a szénhidrátok, fehérjék és zsírok anyagcseréjét. Inzulin hiányában a test sejtjei nem tudnak glükózt felvenni és feldolgozni.

A szervezet az elfogyasztott ételekből származó szénhidrátokat glükózzá, azaz szőlőcukorrá alakítja. Ez a cukormolekula a bél falán átjut a véráramba. A sejtek érzékelik a cukor jelenlétét a vérben, melynek következtében inzulin szabadul fel a vérkeringésbe. Az inzulin a sejteken elhelyezkedő speciális inzulinreceptorok segítségével a sejtekhez kapcsolódik, és apró nyílásokat(pórusokat) nyit a sejtmembránon. A sejtek ezeken a nyílásokon keresztül képesek felvenni a glükózt, melyet energiaforrásként használják.

Mi az inzulinrezisztencia?

Az inzulinrezisztencia egy szénhidrát-anyagcserezavar, amely esetén a sejtek nem jutnak megfelelő mennyiségű cukorhoz, ugyanis egyrészt kevesebb inzulin-receptor képződik a sejtek felszínén, másrészt a képződött inzulin-receptorok szerkezete változik meg, amely következtében az inzulin csak gyengén tud kapcsolódni a sejtek receptoraihoz.

Ezek együttes hatása miatt a sejtek érzéketlenek, azaz rezisztensek lesznek az inzulin hatására. Ennek eredményeként a vérben marad a glükóz, és megnövekszik a vércukorszint. Hosszú távon ez vezethet prediabéteszhez, majd a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához, ha nem történik megfelelő életmódváltás és kezelés.

A szervezet az inzulinrezisztenciára úgy reagál, hogy a hasnyálmirigy még több inzulint termel. Az idő múlásával azonban a hasnyálmirigy kimerülhet, és nem lesz képes elegendő inzulint előállítani, ami tovább súlyosbítja a magas vércukorszintet. Ezután alakul ki a 2-es típusú cukorbetegség. Kijelenthető, hogy 10-15 év elteltével az inzulinrezisztenciában szenvedők több, mint fele lesz diabéteszes.

Az inzulinrezisztencia továbbá gyakran társul elhízással, különösen hasi elhízással, magas vérnyomással és magas koleszterinszinttel. Az ilyen tünetek együttesét az orvosok a metabolikus szindróma névvel is illetik.

Az életmódváltás – mint például az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a testsúlycsökkenés – képes javítani az és megelőzni az inzulinrezisztenciát, így pedig a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. Bizonyos esetekben azonban gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.

orvosaink

Dr. Pajkos Gábor

Belgyógyász, onkológus, hematológus

Kapcsolódó vizsgálatok

ORVOSAINK

Dr. Pajkos Gábor

Belgyógyász, onkológus, hematológus

Tünetek

Milyen tünetek vagy betegségek utalhatnak inzulinrezisztenciára?

Az inzulinrezisztencia korai szakaszában jellemzően tünetmentes, de vannak bizonyos jelek, tünetek, vagy betegségek, amelyek többek között inzulinrezisztenciára is utalhatnak:

Súlygyarapodás, elhízás: Különösen az „alma típusú” hasi területen kialakuló, úszógumiszerű zsírpárnák.
Koncentrációs képesség csökkenése, krónikus fáradtság: Állandó, kimerült érzés, még elegendő alvás után is.
Szív- és érrendszeri betegségek: Magas vérnyomás, magas LDL („rossz”) koleszterinszint, alacsony HDL („jó”) koleszterinszint és magas trigliceridszint.
A menstruációs ciklus zavarai: Az inzulinrezisztencia befolyásolhatja a menstruációs ciklust, ami szabálytalan vagy elmaradt menstruációt eredményezhet.
Nehezített teherbeesés, meddőség, PCOS (policisztás ovárium szindróma): A PCOS, amely egy női reproduktív rendszeri zavar, összefüggésbe hozható az inzulinrezisztenciával. A PCOS-sel küzdő nőknél gyakori a hirtelen súlygyarapodás, a rendszertelen menstruációs ciklusok, a túlzott szőrnövekedés a testen és az arcon, valamint a terméketlenség.
Metabolikus szindróma: Ez egy állapot, amely tartalmazza a magas vérnyomást, magas vércukorszintet, a hasi elhízást és az alacsony HDL koleszterinszintet vagy magas trigliceridszintet.
Hiperglikémia: Fokozott vércukorszint, ami gyakran előfordul az inzulinrezisztenciával küzdő embereknél, különösen étkezés után.
Glükóz intolerancia vagy 2-es típusú cukorbetegség: Az inzulinrezisztencia gyakran előképe a 2-es típusú cukorbetegségnek.
Alvási apnoe: Néhány kutatás szerint összefüggés van az alvási apnoe és az inzulinrezisztencia között, különösen elhízott embereknél.
Acanthosis nigricans: A bőr sötét, bársonyos elszíneződése, különösen a hónaljban, a nyakon és a hajlatokban.
Hajhullás (férfiaknál és nőknél egyaránt): A hormonális egyensúlyhiány, amit az inzulinrezisztencia okoz, befolyásolhatja a haj növekedését és erősödését.
Depresszió és szorongás: Kutatások szerint a hangulatzavarok gyakoribbak az inzulinrezisztenseknél.

A fenti tünetek önmagukban nem minden esetben utalnak inzulinrezisztenciára, mivel más egészségügyi állapotok is okozhatják őket. Éppen ezért, ha bármilyen tünetet tapasztal, mindenképpen forduljon szakorvoshoz.

Melyek az inzulinrezisztencia kialakulásának hajlamosító tényezői?

Az inzulinrezisztencia kialakulásának számos hajlamosító tényezője ismert, amelyek között szerepelnek életmódbeli és genetikai tényezők is:

Vizsgálata

Mely vizsgálatokkal mutatható ki az inzulinrezisztencia?

Az inzulinrezisztencia diagnosztizálása néha kihívást jelenthet, mivel a tünetek gyakran nem specifikusak és hosszú időn át rejtve maradhatnak. A diagnózis leggyakrabban laboratóriumi vérvizsgálatok alapján történik. Az orvosok gyakran többféle vizsgálatot végeznek el a diagnózis megerősítésére:

Glükóztolerancia teszt: Ez a teszt általában éhgyomorra történik, ahol a páciens először egy vércukor vizsgálaton esik át, majd meg kell innia egy nagy mennyiségű glükózt tartalmazó italt. Ezt követően több alkalommal (általában két óra elteltével) újabb vércukor vizsgálatokat végeznek, hogy lássák, hogyan reagál a szervezet a glükózbevitelre. A vér normálisnál magasabb glükózszintje jelentheti az inzulinrezisztencia jelenlétét.

Inzulinszint mérés: Az inzulinszint mérésével az orvos meg tudja állapítani, hogy a hasnyálmirigy mennyi inzulint termel. Az inzulinrezisztenciában szenvedő személyek gyakran magas inzulinszintet mutatnak, mivel a szervezetük próbálja kompenzálni a csökkent érzékenységet az inzulinra.

HOMA-IR teszt: Az inzulinrezisztencia diagnosztizálásának egyik módja az éhomi vércukorszint és a hozzá tartozó szérum-inzulinszint értékek meghatározása, majd a HOMA index kiszámítása (éhomi vércukorszint*éhomi inzulinszint/22,5). Amennyiben a HOMA index értéke 2,5 feletti megállapítható az inzulinrezisztenciás állapot.

Családalapítás tervezésekor a szakorvosok gyakorta javasolják a potenciális inzulinrezisztencia kivizsgálását, hiszen az akadályozhatja a teherbe esést, okozhat meddőséget, illetve negatív hatással lehet a már megfogant magzat egészséges fejlődésére.

Kezelése

Hogyan kezelhető az inzulinrezisztencia?

Az inzulinrezisztencia kezelése általában elsősorban életmódbeli változtatásokon alapul, és célja, hogy javítsa a sejtek inzulinérzékenységét és csökkentse a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A kezelés általában a következőket foglalja magában:

Életmód-terápia:

Az egészséges életmódbeli szokások kialakítása az elsődleges és legfontosabb tényező az inzulinrezisztencia kezelésében, hiszen a megfelelő étrend kialakítása és a rendszeres testmozgás egyaránt javíthatják a szervezet inzulinérzékenységét. Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend általában magas rosttartalmú ételeket, egész gabonaféléket, sovány fehérjéket, zsírszegény tejtermékeket és sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz. A rendszeres testmozgás (heti 3-4 alkalom), mint például a séta, kocogás, kerékpározás, úszás vagy súlyzós edzés, szintén pozitív hatással vannak a szénhidrát-anyagcserére.

Súlycsökkentés:

Amennyiben a páciens túlsúlyos vagy elhízott, akkor a súlycsökkentés is segíthet javítani az inzulinérzékenységet. Még a mérsékelt súlycsökkenés, akár a testsúly 5-10%-ának elvesztése is jelentős egészségügyi előnyökkel jár.

Gyógyszeres kezelés:

Bizonyos esetekben, ha az életmódbeli változtatások önmagukban nem elegendőek, az orvos gyógyszert is felírhat az inzulinrezisztencia kezelésére. Ilyen lehet például a metformin, amelyet gyakran használnak 2-es típusú cukorbetegség kezelésére és megelőzésére.

Rendszeres kontrollvizsgálatok:

Az inzulinrezisztencia kezelése hosszú távú folyamat, amely rendszeres orvosi ellenőrzést igényel. Az orvosnak rendszeresen ellenőriznie kell a vércukorszintet, a vérnyomást és a koleszterinszintet, hogy biztosítsa a kezelés hatékonyságát.

Prognózis

Mik az inzulinrezisztencia gyógyulási esélyei?

Az inzulinrezisztencia a megfelelő kezeléssel és életmódváltással menedzselhető, és gyakran visszafordítható állapot. Ha a páciens rendszeres testmozgásba kezd, egészséges táplálkozást követ, súlyt veszít (ha szükséges), és szükség esetén gyógyszert szed, akkor jelentősen javíthatja az inzulinérzékenységét.

Bár az inzulinrezisztenciára való hajlam jellemzően nem szűnik meg a gyógyulás esélye akár 70-80%-os is lehet. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy ehhez komoly elköteleződésre és fegyelemre van szükség, hiszen a javulás elérése megfelelő életmóddal is hosszú időbe (akár fél-egy évbe) telik. Továbbá, hogy a kialakított életmód követésével akkor sem szabad felhagyni, ha a páciens laboreredménye már ideálisak, ugyanis ellenkező esetben az állapot visszatérhet.

Forduljon szakembereinkhez

Bármi legyen is a panasza, most könnyedén és kényelmesen foglalhat időpontot online, vagy telefonon keresztül. Várjuk jelentkezését, hogy személyre szabott ellátást nyújthassunk Önnek.

Kapcsolódó tartalmak

Továbbiak