Facebook ikon fehér
Youtube ikon fehér

Időpontot foglalok
online

Pulmonológia

Pulmonológia - Kelen Kórház Budapest

A pulmonológia, más néven tüdőgyógyászat, az orvostudomány egyik ága, amely a tüdőbetegségek és a légzőrendszerrel kapcsolatos problémák diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik. A tüdő fontos szervünk, hiszen az oxigénellátásért felel, így betegségei gyakran befolyásolják az egész szervezet működését.

Napjainkban a légszennyezettség miatt egyre több ember szenved asztmától és krónikus légúti gyulladástól. A pulmonológus szakorvos feladata az akut és krónikus légzési panaszok kezelése, a fertőzéses tüdőgyulladások terápiája, valamint a légzőszervi állapotfelmérés és daganatszűrés egyaránt.

Leírás

Leírás

Mivel foglalkozik a pulmonológia (tüdőgyógyászat)?

A pulmonológia, vagyis a tüdőgyógyászat, a tüdők és légutak betegségeivel foglalkozik, ideértve az egyre gyakoribb allergiás légúti betegségek kezelését is.

Sok esetben a tüdőt is érintő betegséggel együtt más szervek problémái is jelentkeznek, ugyanis a rosszul működő tüdő megterheli a szívet is, ami keringési zavarokat és elégtelen oxigénellátást okoz.

A pulmonológus foglalkozik például az alvási apnoe-val (alvás közbeni légzéskimaradás) diagnózisával és kezelésével is. Ez egy súlyos alvászavar, amely ismétlődő légzésleállással jár és számos komoly szervi, főként szív- és érrendszeri szövődményt okozhat, mint az érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívritmuszavar, stroke vagy akár az szívinfarktus.

A légzőrendszer részei

Magyarországon közel minden 3. ember dohányzik, amivel szorosan összefügg, hogy a krónikus obstruktív légúti betegséggel (COPD) közel 500 ezer ember küzd. De 90%-ban a dohányzás számlájára írható a világszerte legtöbb halálesetet követelő tüdőrák kialakulása is.

A dohányfüst, az egyre szennyezettebb levegő és az allergének miatt az asztmás megbetegedések száma is növekszik, amely hazánkban ma már közel 300 ezer embert érint.

Az említetteken felül a tüdőgyógyászat hatáskörébe tartozik a hörgőgyulladás, a krónikus légzési elégtelenségek kezelése, gyógyítása is.

Tüdőrák infografika

Tartalom

orvosaink

Pulmonológus

Kapcsolódó vizsgálatok

ORVOSAINK

Pulmonológus
Tünetek

Tünetek

Milyen panaszokkal, tünetekkel
érdemes felkeresni a pulmonológust?

A panaszok nem jellegzetesek. Kevés olyan tünet és panasz van, ami alapján kijelenthető, hogy a páciens tüdőbeteg. A leggyakoribb tünetet, a köhögést is rengeteg ok kiválthatja köztük kardiológiai kórképek is, de a nehézlégzést is okozhatja a szív rendellenes működése.
Ezzel együtt a legfontosabb tünetek, amelyek a tüdő megbetegedésére is utalhatnak a következők lehetnek:
  • krónikus köhögés
  • légzési nehézség vagy légszomj
  • fokozott váladékképződés
  • mellkasi fájdalom vagy nyomásérzet
  • hosszan tartó, visszatérő hörghurut vagy tüdőgyulladás
  • asztmás tünetek (például sípoló légzés, gyakori köhögés)
  • allergiás légúti tünetek (mint a rendszeres tüsszögés, köhögés, nehézlégzés)
  • alvási apnoe gyanúja (például horkolás, légzészavar alvás közben)
  • tartós rekedtség, krákogás
  • gyulladást jelző faktorok a vérképben (mint a magas vérsüllyedés, magas fehérvérsejtszám, magas CRP)
  • gyanús tüdődaganat jelei (például tartós köhögés, véres köpet)
  • fokozott oxigénigény, például terhelés közben
Információ

Az egyes betegségek specifikus tüneteinek ismerete segíti a pulmonológust  a pontos diagnózis felállításában és a megfelelő terápia kiválasztásában.

Betegségek

Betegségek

Milyen betegségekkel
foglalkozik a pulmonológus?

Allergia

Az allergiás betegségek egyik formája a rhinitis, amely orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés formájában jelentkezik, gyakran szemviszketés kíséretében. Az allergiás rhinitist leggyakrabban szezonális vagy egész éven át tartó allergiák okozzák, olyan légúti allergénekre adott reakció, mint a pollen, a házi poratka vagy akár az állati szőr.

A pulmonológus szakorvos, gyakran kezeli a rhinitisszel küzdő betegeket, különösen, ha a rhinitis tünetei együtt járnak más légúti problémákkal, például asztmával vagy krónikus hörghuruttal.

Az allergiás rhinitis diagnózisának megerősítése érdekében a szakorvos allergén anyagokkal végzett bőrpróbát, vagy vértesztet kérhet. (Ez utóbbi a páciens szervezetében az allergén-specifikus immunoglobulin E (IgE) antitestek (ellenanyag) szintjét képes kimutatni.)

Asztma

Az asztma is egy légzőrendszeri allergiás megbetegedés. Ez a krónikus gyulladásos betegség a légutakat érinti, és légzési nehézséget, sípoló légzést, mellkasi szorítást és köhögést okoz.

A diagnózis felállítása légzésfunkciós vizsgálatokkal történik, melyeket a tüdőgyógyász elvégeztet a légutakat megnyitó hörgtágító gyógyszerek bevétele előtt és után is. Amennyiben a légzésfunkciók javulnak a hörgtágító gyógyszerek hatására, valószínűsíthető az asztma.

Tüdőgyulladás

A tüdőgyulladás a tüdőszövet akut, vagy krónikus gyulladása, amelyet leggyakrabban bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzések okoznak.  A betegség tünetei közé tartozik a magas láz, enyhe hőemelkedés, köhögés, mellkasi fájdalom és légszomj.

A tüdőgyulladás esetén a pulmonológus általában röntgen-, laborvizsgálatokat és esetenként további képalkotó vizsgálatokat rendelhet el a betegség diagnosztizálására és a mögöttes okok meghatározására.

TBC (tüdőtuberkulózis, tüdőbaj, gümőkór)

A tuberkulózis (TBC) egy fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz. Kezdeti stádiumban tünetmentes, súlyosabb esetben légzőszervi tünetként köhögés, vérköpés, étvágytalanság, súlyvesztés, hőemelkedés, éjszakai izzadás jelentkezhet.

A diagnózis felállításakor a tünetek mellett, mellkas röntgenre, köpetből végzett mikrobiológiai vizsgálatra, bőrpróbára, és esetenként a szövettani vizsgálatra kerülhet sor.

COPD (krónikus obstruktív légúti betegség)

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint a COPD a harmadik vezető halálok világszerte, amely 3,23 millió ember haláláért felelős minden évben.

A krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) egy hosszú távú, progresszív tüdőbetegség, amely jellemzően légszomjat, köhögést és a légutak állandó szűkületével járó nehézlégzést okoz. A COPD leggyakoribb oka a dohányzás, de a szennyezett levegő, az ipari és a háztartási por, valamint a genetikai tényezők is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.

A COPD diagnosztizálása a tünetek alapján történik, és általában légzésfunkciós tesztekkel, valamint mellkasi röntgen és laboratóriumi vizsgálatok segítségével erősíthető meg.

Tüdőrák

A tüdőrák, vagy tüdő karcinóma egy rosszindulatú daganatos betegség, amely a tüdősejtekben kezdődik és gyors növekedésre, valamint a szervezet más területeire való áttét képződésére hajlamos. A tüdőrákot nagyon nehéz gyógyítani, nagyon magas a halálozási aránya (10 érintettből 8 belehal), és 90%-os bizonyossággal a dohányzás a felelős érte. A tüdőrák tünetei közé tartozik a tartós köhögés, a vérköpés, légszomj, mellkasi fájdalom, fogyás és fáradtság (de hosszú ideig akár tünetmentes is lehet). A tüdőrák diagnosztikájához a pulmonológus képalkotó eljárásokat mellkasi röntgent, a CT-t vagy MRI-t, rendelhet el, amelyek segítenek azonosítani a tüdőben lévő elváltozásokat. Fontos azonban, hogy a képalkotó vizsgálatok a betegségnek csak a gyanúját kelthetik, diagnózis csak szövettani vizsgálat után adható.
Tüdőrák infografika

Tüdőfibrózis

A tüdőfibrózis egy olyan tüdőbetegség, amelyben a tüdőszövet hegesedése és megkeményedése következik be, ami a tüdő rugalmasságának elvesztését és a légzésfunkció romlását eredményezi.

Ez egy ritkábban előforduló tüdőbetegség, aminek a gyakorisága azonban a különböző környezeti ártalmaknak betudhatóan egyre inkább nő.

A tüdőfibrózis tünete az enyhe és száraz, köpetürítés nélküli köhögés és a változó intenzitású mellkasi fájdalom. A betegség előrehaladtával a tünetek súlyosbodnak: a beteg ajkai kékes árnyalatot kaphatnak, a körmök óraüvegszerűvé, az ujjak pedig dobverőformájúvá válhatnak.

A diagnózist mellkas röntgen, CT, és légzésfunkciós vizsgálat segítheti, de a pontos diagnózishoz szövettani vizsgálat szükséges (hörgőtükrözés során elvégzett mintavétel, vagy tüdő biopszia).

Tüdőembólia

A tüdőembólia olyan életveszélyes állapot, amikor a tüdő valamelyik ereiben vérrög (embólia) képződik, ami akadályozza a véráramlást és az oxigénellátást.

Tünetei közé tartozik a hirtelen fellépő légszomj, mellkasi fájdalom, köhögés, szapora szívverés és a végtagok duzzanata. A tünetek súlyossága az érintett tüdőterület nagyságától függ.

A pontos diagnózis felállításához több vizsgálatra is szükség lehet, többek között vérvételre, mellkasröntgenre, CT-re és ultrahangvizsgálatra.

Alvási apnoe, alvás alatti légzészavar

A reflux atipusos tünete, amikor a gyomorsav visszafolyása irritálja a légutakat. Az ok a gyomor és a nyelőcső közötti záróizom elégtelen záródása.

Tünetei közé tartoznak: gyomorégés, savas felböfögés, gombócérzés a torokban, köhögés, rekedtség, torokfájás, torokkaparás és a krónikus köhögés.

A diagnózis felállításához endoszkópos vizsgálat, savszint-mérés a nyelőcsőben, illetve nyelőcső-manometria szükséges.

Reflux betegség, légúti tünetekkel

Az alvási apnoe olyan alvászavar, amikor az alvás közben ismételt, 10 másodperces légzéskimaradások történnek. A légzészavart a hátul elhelyezkedő nyelv, vagy a garatizmok petyhüdt működése okozhatja.

Tünetei közé tartozik a hangos horkolás, horkantások, alvás közbeni fulladás és a nappali álmosság, koncentráció- és figyelemzavar.

A diagnózis felállítása alvásvizsgálattal történik, amely során az éjszakai légzési mintázatot és oxigénszintet monitorozzák.

Vizsgálat

Vizsgálatok

Mi történik a pulmonológiai szakvizsgálat során?

1.

Anamnézis felvételekor a pulmonológus először átfogó kérdéseket tesz fel a beteg egészségi állapotáról, tüneteiről, kórtörténetéről, családi előzményeiről és életmódjáról.

A következő kérdések segíthetnek felkészülni a szakorvosi vizsgálatra:
Jelen panaszok:
  • Milyen tünetei vannak, és mennyi ideje?
  • Milyen gyakran jelentkeznek a tünetek?
  • Van-e köhögése, légszomja, mellkasi fájdalom, vagy más légzőrendszeri panasz?
  • Észlelt-e vérköpetet, zihálást, vagy nehézlégzést?
Családi anamnézis:
  • Előfordult-e a családban tüdőbetegség, asztma, vagy allergia?
  • Van-e ismert genetikai betegség a családban, amely befolyásolhatja a légzőrendszert?
Előző betegségek:
  • Volt-e korábban tüdőbetegsége, asztma, vagy légúti fertőzése?
  • Szenvedett-e valamilyen krónikus betegségben, amely befolyásolhatja a légzőrendszert (pl. cukorbetegség, szívbetegség)?
Foglalkozás:
  • Milyen munkát végez, és mennyi ideje?
  • Ki van-e téve káros anyagoknak, poroknak, vagy gázoknak a munkahelyén?
  • Milyen védőintézkedéseket használ a munkahelyén?
Szociális anamnézis:
  • Milyen körülmények között él (pl. városi vagy vidéki környezet, háziállatok, dohányzók a háztartásban)?
Élvezeti szerek:
  • Fogyaszt-e alkoholt, és ha igen, milyen mennyiségben és gyakorisággal?
  • Használ-e drogokat, és ha igen, melyeket és milyen gyakran?
  • Dohányzik, vagy korábban dohányzott? Ha igen, milyen régóta és mennyit?
  • Milyen típusú dohányterméket használ(t) (pl. cigaretta, pipa, vízipipa)?
  • Próbált-e már leszokni a dohányzásról, és ha igen, hogyan és milyen sikerrel?

A kórelőzmény felvételének szintén fontos része a páciens kórtörténetének megismerése és a korábbi orvosi dokumentációk, leletek áttekintése.

Az anamnézis után a szakorvosi vizsgálat szerves részeként a fizikai vizsgálat következik, amely során a tüdőgyóygász négy egyszerű vizsgálati módszert alkalmaz: a megtekintést, a tapintást, a kopogtatást és a hallgatózást.

2.

A fizikai vizsgálat alkalmával a pulmonológus a beteg általános állapotát és a légzőrendszer működését vizsgálja, amely a következőkből áll:

  • Általános megjelenés és viselkedés: A pulmonológus megfigyeli a páciens általános megjelenését, légzését és viselkedését, a legfontosabb úgynevezett vitális paramétereket ítéli meg. Megtekinti például a bőr, ajkak és köröm színét, valamint a vizsgált személy általános testtartását.
  • Mellkas és légzés vizsgálata: A pulmonológus a mellkas alakját és szimmetriáját ellenőrzi, valamint a megfigyeli a légzés ritmicitását, mélységét is. Megvizsgálja a mellkas emelkedését és süllyedését, valamint a ki -és belégzés alatti mozgásokat.
  • Légzési hangok hallgatása: A pulmonológus fonendoszkóppal meghallgatja a légzési hangokat a páciens mellkasán és hátán, több különböző ponton. A vizsgálat során figyel a zihálásra, sípolásra, vagy egyéb rendellenes légzési hangokra.
  • Mellkasi kopogtatás: A pulmonológus a mellkas és háti területen kopogtatva megállapítja a tüdő rezonanciáját. A vizsgálat segítségével folyadék jelenlétét, vagy a tüdő légtartalmának változására utaló eltéréseket állapíthat meg a tüdőben.
  • Nyaki vénák és szív vizsgálata: A pulmonológus megvizsgálja a nyaki vénák telt állapotát, mivel ez befolyásolhatja a tüdő véráramlását. Ezenkívül meghallgatja a szívhangokat és ellenőrzi a szívritmust.
  • Orr és torok vizsgálata: A pulmonológus megvizsgálja a páciens orrát és torkát, hogy kizárja az allergiás nátha vagy egyéb légúti fertőzések jelenlétét.
  • Lágyrészek és nyirokcsomók vizsgálata: A pulmonológus megvizsgálja a páciens lágyrészeit és megtapintja a nyirokcsomóit a nyak, hónalj és egyéb területeken, hogy kizárja a gyulladás vagy fertőzés jelenlétét.
Az anamnézis és a fizikai vizsgálat eredményinek függvényében, amennyiben további vizsgálatokra van szükség, sor kerül a vizsgálati terv elkészítésre és a tüdőgyógyászati kivizsgálás megszervezésére.
3.

Célzott vizsgálatok: Jellemzően légzésfunkciós vizsgálatra és képalkotó eljárásokra (CT, mellkasröntgen) van szükség, de ha indokolt más szakterületek orvosaival is történhet konzultáció.

4.

Szakorvosi kontrollvizsgálat: A pulmonológus összefoglalja a leletek, a vizsgálatok eredményeit, előírja a további kórházi ellátás, esetleg műtét szükségességét, tanácsokkal segíti a pácienst, és egyezteti a következő ellenőrző vizsgálatok időpontjait.

A terápia célja minden esetben a panaszok enyhítése, az életminőség javítása, sőt ha lehetséges, a panaszok teljes megszüntetése.

Hogyan készüljön a pulmonológiai szakorvosi vizsgálatra?

Kérjük, készítsen a listát a rendszeresen szedett gyógyszereiről és esetleges gyógyszerallergiájáról.

Az első találkozóra hozza magával az összes korábbi orvosi dokumentumát, leletét különösen a tüdőgyógyászati vizsgálatok eredményeit és adatait.

Amennyiben készült röntgen vagy CT felvétel, akkor annak leletét és képeit is vigye magával.

A pulmonológiai vizsgálat más előkészítést nem igényel.

Eljárás

Kezelési lehetőségek

Milyen pulmonológiai vizsgálatok érhetőek el a Kelen Kórházban?

Légzésfunkciós vizsgálat – spirometria

A spirometria egy légzésfunkciós vizsgálat, amelynek segítségével a tüdőgyógyász a légutak állapotát, a légzés minőségét és a tüdő működését (térfogatát, a gázcserét és a keringést) méri.

A vizsgálat során a páciens egy szájon át csatlakozó légzőcsőbe fúj, amely egy spirométer nevű mérőeszközhöz van csatlakoztatva. A spirométer a belélegzett és kilélegzett levegő térfogatát és sebességét rögzíti.

A vizsgálat előtt a páciens mély lélegzetet vesz, majd teljes erőből kilégzi a levegőt a légzőcsőbe. A vizsgálat többször ismételhető a legpontosabb eredmények elérése érdekében.

A készülékhez kapcsolt számítógép a vizsgálat során mért értékeket összehasonlítja az adott korú, nemű, testsúlyú és testmagasságú személyeknél elvárható légzési értékekkel. Majd ezt a  vizsgált személy által elérhető értékekkel, együtt jeleníti meg. (A légzészavarok jellegzetes, a normálistól eltérő görbével járnak.)

A spirometria elvégzése akkor ajánlott, ha légzőszervi panaszok, például légszomj, köhögés vagy nehézlégzés áll fenn, illetve ha olyan betegségek diagnosztizálása vagy kezelése érdekében szükséges, mint az asztma, a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) vagy egyéb tüdőbetegségek. Emellett a vizsgálat segítséget nyújthat a dohányzás által okozott tüdőkárosodás felmérésében, valamint a gyógyszeres kezelés hatékonyságának nyomon követésében.

A mellkas röntgen gyakori vizsgálati módszer, gyakran az első elvégzendő vizsgálatok közé tartozik, ha pulmonológus tüdőbetegségre gyanakszik.

A tüdő állapotának vizsgálata során a röntgensugarak képesek felfedni daganatokat, fertőzéseket vagy a tüdő körül térben felgyűlt levegőt, ami akár a tüdő összeomlását is okozhatja. Krónikus tüdőbetegségek, mint a tüdő ödéma, a tüdőfibrózis, a TBC, valamint az ezekkel összefüggő szövődmények is kimutathatók. A röntgenfelvételen látható árnyékok információt nyújthatnak a tüdőgyulladás eredetéről, valamint a gyulladás terjedelméről is.

A vizsgálat során a röntgensugarak a testen áthatolva a páciens mellkasa mögé helyezett filmre érkeznek. A filmeken így tulajdonképpen a tüdő és a vizsgált szervek röntgenárnyéka jelenik meg.  A beteg áll vagy ül, és mély lélegzetet vesz, miközben a kép készül.

A vizsgálat gyors, fájdalommentes és alacsony sugárterheléssel jár.

A prick teszt segít az allergének kimutatásában és az allergiás légúti betegségek, például az allergiás asztma és az allergiás rhinitis diagnosztizálásában.

A vizsgálat során a bőrre cseppentett allergént egy vékony tűvel megszúrva az allergén közvetlenül a bőr alá kerül. Ha a páciens allergiás az adott anyagra, akkor a bőrön vörös, viszkető duzzanat alakul ki.

A vizsgálatot akkor ajánlott elvégezni, amikor a páciensnek allergiára utaló tünetei vannak, és célja a kiváltó allergének azonosítása, hogy ennek ismeretében a megfelelő kezelési és megelőzési tervet lehessen kidolgozni.

Melyek a pulmonológia társterületei?

KARDIOLÓGIA
KARDIOLÓGIA

A szív- és érrendszeri betegségek és a pulmonológia között szoros kapcsolat van, mivel a tüdő állapota közvetlen hatással van a szív működésére és a vérkeringésre.

BELGYÓGYÁSZAT
BELGYÓGYÁSZAT

A belgyógyász az általános belső szervi betegségekkel foglalkozik, így számára a pulmonológus szakértelme a légzőszervi betegségek diagnosztizálásában és kezelésében nélkülözhetetlen.

ONKOLÓGIA
ONKOLÓGIA

A tüdőrák és más daganatos betegségek a tüdőben és a légutakban is előfordulhatnak, ezért a pulmonológia szorosan összefonódik az onkológiával a daganatos megbetegedések diagnosztizálása és kezelése során.

NEUROLÓGIA
NEUROLÓGIA

A cukorbetegség idegkárosodást is okozhat, ezért a diabetikus neuropátia megelőzése érdekében a pácienst neurológus is kezelheti.

Árak

Árak

Pulmonológiai tanácsadás
33.000 Ft
Pulmonológiai kontrollvizsgálat
27.000 Ft
Prick teszt (bőrpróba) (+kiértékelés 10.000 Ft-tól)
15.000 Ft
Pulmonológiai tanácsadás
33.000 Ft
Pulmonológiai kontrollvizsgálat
27.000 Ft
Prick teszt (bőrpróba) (+kiértékelés 10.000 Ft-tól)
15.000 Ft

Forduljon szakembereinkhez

Bármi legyen is a panasza, most könnyedén és kényelmesen foglalhat időpontot online, vagy telefonon keresztül. Várjuk jelentkezését, hogy személyre szabott ellátást nyújthassunk Önnek.

Magazin

Kapcsolódó vizsgálatok

hasi ultrahang
Hasi és kismedencei ultrahang
kilégzési teszt
H2 kilégzési teszt

gyomortükrözés
Gyomortükrözés
(gasztroszkópia)
Vastagbéltükrözés
Vastagbéltükrözés
(kolonoszkópia)

BLOG

KEDVES PÁCIENSÜNK!

Amennyiben időpontot szeretne foglalni, vagy kérdése van szakrendelésünkkel kapcsolatban, kérjük hívja
alábbi telefonszámaink egyikét:

+36 (1) 205-0205
+36 (1) 203-3412
+36 (1) 203-3417
+36 (1) 204-2412

Kollégáink hétfőtől csütörtökig 08:00 és 18:00 óra között, pénteken 08:00 és 16:00 között érhetőek el.

Tej, tejkészítmények, tojás: alfa- lactalbumin, béta-lactoglobulin, bivalytej, kazein, tehéntej, tojás fehérje, tojás sárgája, kecsketej, juh tej.

Halak, tenger gyümölcsei: alga espaguette, alga spirulina, alga wakame, ajóka, kacsakagyló, fekete sügér, ponty, kaviár, kemény- vagy pénzkagyló, szívkagyló, fekete tőkehal, tarisznyarák, tintahal, szépia, tengeri keszeg, angolna, foltos tőkehal, tőkehal, hering, homár, makréla, ördöghal, kék kagyló, polip, osztriga, sügér, csuka, lepényhal, hüvelykagyló, lazac, szardínia, fésüs kagyló, garnélarák, nyelvhal, tintahal, kalamári, kardhal, pisztráng, tonhal, rombuszhal, parti csiga.

Gyümölcsök: alma, sárgabarack, avokádó, banán, szeder, fekete ribizli, fekete áfonya, cseresznye, vörösáfonya, datolya, füge, szőlő, grapefruit, guava, kivi, citrom, lime, licsi, mangó, sárgadinnye, faeper, nektarin, olajbogyó, narancs, papaja, őszibarack, körte, ananász, szilva, gránátalma, mazsola, málna, ribizli, rebarbara, eper, mandarin, paradicsom, görögdinnye.

Glutén tartalmú gabonák: árpa, kuszkusz, durumbúza, gliadin, maláta, zab, rozsliszt, tönkölybúza, búzakorkorpa, búza, transzglutamináz.

Glutén mentes gabonák: hajdina, kukorica, köles, puliszka, quinoa, rizs, amaránt, tápióka.

Gyógynövények és fűszernövények: aloe vera, ánizs, bazsalikom, babérlevél, kamilla, cayenne-bors, fahéj, szegfűszeg, koriander (levél), kömény, curry, kapor, fokhagyma, gyömbér, gingkó, ginzeng, komló, édesgyökér, majoranna, menta, mustármag, csalán, szerecsendió, petrezselyem, bors (fekete / fehér), borsmenta, vörös chili , rozmaring, sáfrány, zsálya, tárkony, kakukkfű, vanília.

Húsok: marhahús, kecskehús, csirkehús, kacsahús, lóhús, bárányhús, strucc, bivaly, fogolyhús, disznóhús, fürjhús, nyúlhús, pulykahús, borjúhús, rőtvad (szarvas-, őzhús), vaddisznóhús.

Olajos magvak: Mandula, paradió, kesudió, lenmag, kókusz, mogyoró, makadámdió, földimogyoró, fenyőmag, pisztácia, tigrisdió / földimandula, dió, napraforgómag, repcemag, szezámmag.

Zöldségfélék: articsóka, spárga, padlizsán, széles bab, zöldbab, vörös vesebab, fehér karóbab, cékla, brokkoli, kelbimbó, káposzta, vöröskáposzta, kapribogyó, sárgarépa, karfiol, zeller, mángold, csicseriborsó, cikória, uborka, édeskömény levél, sütőtök, póréhagyma, lencse, fejes saláta, tök /spárgatök, hagyma, borsó, paprika, burgonya, retek, ruccola, mogyoróhagyma, szója bab, spenót, édesburgonya, fehérrépa, vizitorma, manióka.

Egyebek: agar-agar, nádcukor, szentjánoskenyér, gesztenye, kakaóbab, kávé, kóladió, méz, gomba, tea (fekete), tea (zöld), élesztő (sütő), élesztő (sör).