Facebook ikon fehér
Youtube ikon fehér

Időpontot foglalok
online

Nephrológia

A vesékkel kapcsolatos megbetegedések kezelésére és megelőzésére, valamint a páciensek ellátására dedikált orvosi szakterület a nephrológia. A veséknek sokféle feladatuk van. Minden nap kb. 1800 liter vért szűrnek át. A kiszűrt salakanyagokat és méreganyagokat pedig kiválasztják a vizeleten keresztül. Emellett felügyelik a vérnyomást, a só és vízháztartást és még nélkülözhetetlen hormonokat is képeznek. Tehát alapvetően fontosak egy egészséges, jól működő szervezet számára.

Ezért is olyan sokkoló, hogy minden tizedik európai ember csökkent vesefunkcióval él. Magyarországon az arány még ennél is szomorúbb: több mint 1,5 millió idült vesebeteg van, nem beszélve az akut, heveny vesekárosodottakról. Sokuk még csak nincs is tudatában a fokozatosan romló veseműködésüknek. Ez a folyamat ugyanis a korai időszakban csendesen zajlik. A veseműködés rendszeres ellenőrzése épp ezért nagyon kifizetődő lehet különösen a cukorbetegségben, elhízásban vagy magas vérnyomás betegségben szenvedő betegek számára.

Leírás

Leírás

Mivel foglalkozik a nephrológus?

A nephrológia lefordítva vesegyógyászatot jelent. A vesével célzottan két szakma foglalkozik, a nephrológia és az urológia.

Az urológus a vese morfológiai elváltozásait és betegségeit (pl. vesekő, daganat) kezeli és legtöbbször operálja is. Míg a nephrológus ezzel szemben a vizeletképző rendszer betegségei kapcsán vizsgálódik, azaz a vesének azokkal a betegségeivel foglalkozik, amelyek inkább belgyógyászati jellegűek, mint például a kiválasztó működés, de a nephrológus nem operálja a vesét.

A nephrológusok feladata tehát a vesekárosodások, veseelégtelenségek diagnosztizálása és kezelése. Ezen belül a szakorvos célja a húgyúti fertőzések kezelése, a tünetmentes vérvizelés és fehérjevizelés kivizsgálása.

Ugyanakkor a magasvérnyomás betegség vizsgálata során is felmerülhet, hogy a háttérben vesebetegség vagy a vese ereinek szűkülete áll. Ebben az esetben, ha a páciens időben fordul nephrológushoz, a vesék kezelése megkezdhető, amely csökkentheti a stroke, szívinfarktus és veseelégtelenség kialakulásának kockázatát.

Mi pontosan a vese szerepe?

A vese számos élettani funkciónk működtetéséért felel:

  • Vizeletet választ ki: Gondoskodik a folyadék- és ásványi anyag háztartás egyensúlyáról.
  • Tisztítja a vért: Eltávolítja a nem kívánatos anyagokat, mint a méreganyagokat, anyagcsere-végtermékeket, idegen anyagokat (szerves és szervetlen egyaránt).
  • Szabályozza a vérnyomást és a keringést.
  • Biztosítja a szervezet sav-bázis egyensúlyát.
  • Beindítja a vörösvértest képződést.
  • Segíti az egészséges csontozat megőrzését: Kalcitriolt termel (D-vitamin aktív formája), amely a kalcium-beépülését szabályozza a csontokba, valamint a kalcium felszívódást serkenti a bélből.
A vese anatómiája ábra

A vese összetett funkció miatt a veseproblémák következményei is sokfélék lehetnek: vizenyő, bőrviszketés, gyengeség, vérzékenység, magas vérnyomás, szívelégtelenség és gyenge csontok. Legrosszabb esetben a vesefunkciót művesekezeléssel vagy vese transzplantációval kell pótolni.

Tartalom

orvosaink

Nephrológus, diabetológus

Kapcsolódó vizsgálatok

ORVOSAINK

Nephrológus, diabetológus
Tünetek

Tünetek

Melyek a vesebetegség tünetei, panaszai?

A vesebetegség gyanúját keltő tünetek lehetnek általános tünetek vagy a vizeletürítéssel, illetve a vizelet megváltozott tulajdonságaival kapcsolatos tünetek egyaránt.

Ödéma, vizenyő

Az ödéma, más néven vizenyő a folyadékcsere folyamat zavarából adódó, fokozott folyadékfelhalmozódás a szövetekben. Veseelégtelenségekre leginkább jellemző lokális formája a reggeli szem körüli ödéma.

Tarkótáji fejfájás

A tarkótáji fejfájás oka többnyire a vesebetegségekben gyakori magas vérnyomás, ami sokszor az egyetlen figyelmeztető tünete lehet az akut és krónikus vesebetegségeknek.

Vesetáji fájdalom

A vesetáji fájdalomnak a jellege alapján két fő típusa különíthető el:

  • Hirtelen, heves, görcsös jellegű fájdalmat a vizeletelvezető rendszer elzáródása, például kő, véralvadék vagy okozza. Ilyenkor a vizeletmennyiség hirtelen lecsökken, és ezt egyéb tünetek is kísérik, például haspuffadás vagy hányinger.
  • A vesetáji fájdalom másik típusa, tompa, feszítő jellegű, melyet a vese megnagyobbodása okoz. A tüneteket láz is kísérheti. Ezeket a tüneteket leginkább veseciszta bevérzésben, vagy veseelégtelen trombózis esetén észlelhetjük.
Tarkótáji fejfájás

Elesett állapot: Ez többnyire a felső húgyúti fertőzéseknél jellemző, ahol a megnagyobbodott vesék miatt magas láz, hidegrázás, hányinger, hányás, levertség jelentkezik.

Vizelettel kapcsolatos panaszok

A vizelet színének megváltozása

A vizelet színének megváltozása ugyancsak a vesebetegség gyanúját kelthető tünet lehet. A vizelet normálisan színtelen, szagtalan, színe a szalmasárgától a sötét sárgáig változhat.

  • Húgyúti fertőzésben azonban a vizeletbe kerülő genny, miatt zavarossá, bűzössé válhat.
  • Fehérjevizelés vagy proteinuria esetén habzóvá, habossá válik.
  • A vérvizelés vagy hematória esetén pedig a vizelet színe lehet vörösbarna, barnásfekete vagy akár kóla színű is.

A vizelet mennyiségének csökkenése, vagy épp növekedése, esetleg a rendszeres, éjszaka jelentkező vizelési inger, szintén utalhat vesekárosodásra.

  • Csökkent vizeletmennyiségről beszélünk napi 0,5 liter alatti vizelet esetén, ami kiszáradás mellett vesekőnek köszönhető vizeletelakadás, vagy idült és végstádiumú vesebetegség esetén is előfordulhat.
  • A megnövekedett vizeletmennyiség – napi 2,5-3 liter esetén hívjuk így – diabétesz, túlzott folyadékbevitel bevitel vagy a vese funkciózavara esetén fordulhat elő.
A vizelet színének megváltozása

Vizeletürítéssel kapcsolatos eltérések

  • Éjszakai vizelésről akkor beszélünk, ha az éjszaka ürített vizeletmennyiség több mint a nappali. Ez szívelégtelenség mellett veseelégtelenségben is előfordul, aminek az oka, hogy a vesék vérellátása jobb nyugalomban.
  • Kínzó, fájdalmas vizelés: Amikor ég csíp a vizelet. Ez többnyire húgyúti fertőzésben vagy veseköves panaszok esetén fordul elő.
  • A gyakori vizelési kényszer húgyúti fertőzésre utal.
  • A vizelési nehézségek azokat az eseteket foglalják magukban, amikor a vizelet, nehezen indul meg, vékony sugarú vagy elakad, ez prosztata betegségekre típusos.
  • A vizelettartás képtelensége az inkontinencia idegrendszeri vagy anatómiai okokból következhet be.

Nem specifikus panaszok

A súlyos fokú vesefunkció romlás tünetei olyan nem specifikus panaszokból állnak, amelyek egyéb betegségekhez társulóan is előfordulhatnak.

A következő tünetek együttesen típusosan az előrehaladott végstádiumú vesebetegség szövődményeire utalnak:

  • fáradékonyság gyengeség, sápadtság
  • fogyás, étvágytalanság
  • csökkent vizeletmennyiség és ödémaképződés
  • kínzó bőrviszketés és száraz bőr
  • csökkent koncentráció képesség, memóriazavar, esetleges zavartság
  • magas vérnyomás, fejfájással
  • hányinger, hányás
  • nehézlégzés
  • izomgörcsök
  • alvászavar
  • fémes szájíz
Betegségek

Betegségek

Mely vesebetegségekkel foglalkozik a nephrológus?

Az idült vesebetegség (CKD) gyakori népbetegség világszerte, ami akkor alakul ki, ha a vese tartósan károsodik.  Magyarországon mintegy másfél millió ember érintett, már csak a két leggyakoribb okból, a cukorbetegségből és magas vérnyomásbetegségből adódóan, gyakorisága pedig a kor előrehaladtával emelkedik.

A beteg vesefunkciója akár 90%-kal is romolhat, mielőtt az első tünetek jelentkeznek (!) Az idült vesebetegség ugyanis sokáig teljesen tünetmentes és nem okoz panaszt és csak laboratóriumi vizsgálatokkal deríthető fel.

Időben felismerve a korai szakaszában jól kezelhető, ugyanakkor észrevétlenül lappangva veseelégtelenséghez vezethet (a krónikus károsodásból a vesék ugyanis már nem tudnak regenerálódni.) A krónikus veseelégtelenséget a vese szűrőinek gyulladása, vagy a vese érbetegsége. Emellett a vese alapállományának betegségei is kiválthatják

A vesebetegségek tüneteinek ismeretén túl az idült vesebetegség kezelésében kifejezetten kulcsszerepe van a korai felismerésnek.

Figyelem

Előzze meg a bajt, védje veséjét időben elvégzett vér és vizeletvizsgálattal. Ez az egyetlen lehetőség a vesebetegség korai felismerésére, a hatékony kezelésre, a veseműködés romlásának megállítására, a társuló szív-, érrendszeri szövődmények megelőzésre.

Melyek a vesebetegségek leggyakoribb okai?

A cukorbetegség vagy diabétesz
1-es és 2-es típusa is hosszú távon a vesében található kis erek (hajszálerek és érgomolyagok) lassú lefolyású károsodásához vezet. A diabétesz az idült vesebetegség leggyakoribb oka. Másodlagos kórképként a cukorbetegek 20-40 százalékánál alakul ki valamiféle veseérintettség. (A cukorbetegség vesefunkció romlást és vagy kóros fehérjevizelést okoz.)

A magas vérnyomásbetegség vagy hipertónia – hasonlóképp a cukorbetegéghez –a vesében található kis erek lassú lefolyású károsodását okozza, ez pedig lassacskán a veseszövet pusztulásához vezet. Ezért aztán a hipertónia az idült vesebetegség második leggyakoribb oka a diabétesz után. A magas vérnyomásbetegség azonban nem csak ok, de következmény is, előrehaladott esetekben a vesebetegek 80-90 százalékában magas vérnyomás is kialakul.

Az elhízás szintén a kis erek idült károsodását okozza, mely civilizációs betegségként gyakran társul a korábban említett diabétesszel és hipertóniával. A túlsúly elsősorban kóros fehérjevizelést okoz.

Az életkor előrehaladtával a vesebetegségek előfordulása nő. Ezt jól példázza az a statisztika, hogy míg a krónikus veseelégtelenség gyakorisága 35–74 éves kor között 7,8 százalék, addig 75 év felett már 22,3 százalék. A veseartéria szűkülete az általános érelmeszesedés részeként szintén az öregedéssel összefüggésben alakul ki.

A dohányzás, mint egyéb kockázati a veseartéria szűkölését felgyorsítja, következményesen a vesék vérellátása, oxigénellátottsága csökken, ami egyenes út a vesefunkció romláshoz (és magas vérnyomás kialakulásához). Az Amerikai Nephrológiai Társaság szerint a dohányzás a krónikus vesebetegség kialakulásának kockázatát akár kétszeresére is növelheti.

Genetikai okok ugyancsak kiválthatnak krónikus vesekárosodást, ezért is fontos, hogy tisztába legyünk a családi kórelőzményekkel.

Egyes immunbetegségek, így például a lupus is okozhat krónikus veseszövődményt. Ennek az autoimmun betegségnek a során a test immunrendszere tévedésből az egészséges testszöveteket (így többek között a veseszövetet) támadja meg.

Vizsgálat

Vizsgálatok

Mi történik a nephrológiai szakvizsgálat során?

A diagnózis megállapítása újonnan felfedezett vesebetegségben az anamnézis ismeretén, laboratóriumi vér és vizeletvizsgálatok, a képalkotó eljárások és a vese szövettani vizsgálatának eredményén alapul.

Anamnézis, vagy kórelőzmény felvétele

Az előzmények felvételénél azokat a betegségeket keresi a nephrológus, amelyek közvetlenül vagy közvetve a vesék megbetegedésével lehetnek kapcsolatban.

Ennek fényében fontos annak ismerete, hogy az anamnézisben szerepel-e:
  • Magas vérnyomás betegség?
  • 1-es vagy 2-es típusú diabétesz?
  • Agyi, szív vagy perifériás érbetegség?
  • Volt-e a családban vesebeteg, esetleg dializált, vese transzplantált?
  • Kezelték-e a pácienst urológiai problémával, például fejlődési rendellenesség miatt?
  • Voltak-e visszatérő húgyúti fertőzései?
  • Vannak-e ismert fertőzéses megbetegedések, vagy tumoros betegség az anamnézisben?
  • Részesült-e a beteg, vesekárosító kezelésben, használ-e vesetoxikus anyagokat, például analgetikumokat?
  • Használ-e bármilyen étrendkiegészítőt, fehérjekészítményt vagy egyéb természetgyógyászati szereket, amik szintén ronthatják a vesefunkciót?
  • Dohányzik-e? (A dohányzás, minden vesebetegség esetén rontja a progressziót). Ki van-e téve vesetoxikus anyagoknak, akár a foglalkozásból adódóan?
  • Volt-e a páciensnek képalkotó vizsgálata kontrasztanyaggal?
  • Vannak-e egyéb rendszerbetegségre utaló tünetek: ízületi panaszok, izomfájdalom, bőrkiütés, láz vagy vérköpés?

Milyen vizsgálatok segítik a pontos diagnózist?

Vérvizsgálatok

Vérvizsgálatok

A vesefunkció mérése az alapvető vérvizsgálatok közé tartozik. A kreatinin az izomanyagcsere, a karbamid pedig a fehérje-anyagcsere terméke. Mindkettő szintje magasabb lesz a vesefunkció csökkenésével, mivel normálisan ezek a vizelettel választódnak ki.

A veseműködésnek a legjobb általános jellemzője a becsült GFR amely megadja a vesén átszűrődő folyadék mennyiségét, térfogatát. Értékét vesebetegségek gyanúja esetén, ismert veseproblémák fennállásakor (a beteg állapotának nyomon követése céljából), valamint cukorbetegeknél is rendszeresen ellenőrzik.

Vizeletvizsgálatok

Vizeletvizsgálatok

A fel nem ismert vesebetegség korai megállapításában, a betegségek elkülönítésében és az anyagcsere-zavarok, mint a diabétesz vagy a köszvény felismerésében kulcsszerepet játszanak a vizeletvizsgálatok. Maga a vizsgálat két részből áll: vizelet rutin és vizeletüledék vizsgálat.

A vizelet rutinvizsgálata során mért paraméterek közé tartoznak:

  • Fajsúly: Ez az az érték, amely vizelet koncentráltságát méri. Értékét a cukorfehérje, vagy a kontrasztanyag növelheti.
  • A vizelet vegyhatása vagy ph-ja: Hasznos segítséget nyújt a húgyúti fertőzések és a vesekövesség diagnosztikájához és terápiájához.
  • Cukor: Normál esetben a vizelet nem tartalmaz glukózt. Magas vércukorszint esetén azonban megjelenik a vizeletben, (a diabétesz innen kapta a nevét, ami bő, mézédes vizelést jelent). Normális vércukorszint mellett észlelt cukor azonban vesekárosodására utal.
  • Ketonuria: A ketontestek felszaporodását jelenti a vizeletben, ami éhezésre, kiszáradásra utal, vagy a cukorbetegség egyik legsúlyosabb szövődményeként megjelenő anyagcsere-rendellenesség esetén fordulhat elő.
  • Piuria: A fehérvérsejtek megjelenését jelenti a vizeletben, húgyúti fertőzésben vagy a vese tubuláris gyulladásában észlelhető.
  • Proteinuria: A fehérjevizelés során túl sok fehérje van a vizeletben. Ez a vesekárosodás markere is, azaz minél nagyobb az értéke, annál nagyobb a veseelégtelenség és a szív és érrendszeri betegség kialakulásának a kockázata. Ajánlott a szűrés diabéteszben, hipertóniában, szív és érrendszeri betegségben, pozitív családi anamnézis esetén, immuneredetű betegségekben, egyidejű vérvizelés jelentkezése esetén.
  • Hematuria: A vérvizelés szintén a vesekárosodás markere, amely kóros mennyiségű vörösvértest felszaporodását jelenti a vizeletben. Ezt az állapotot sok minden okozhatja, például vesekő, húgyúti fertőzések és prosztataprblémák.

A vizeletüledék vizsgálata kulcsmódszer, a vesebetegségek elkülönítő diagnosztikája során, valamint a vérvizelés (hematuia) esetén mindig el kell végezni. A vizelet centrifugálása által kapott üledék mikroszkópos vizsgálatával pl. vér, gennysejtek, különböző kristályok is láthatóvá válnak.

Ultrahang vizsgálatok

Ultrahang vizsgálatok

A vesék és húgyutak vizsgálatára számos képalkotó módszer használatos. A legalapvetőbb és az első választandó vizsgálat az ultrahang vizsgálat, ami ismételhető, fájdalmatlan, nincs ellenjavallata. Az ultrahang vizsgálat, segít meghatározni a vesék helyzetét, nagyságát. A szakorvos a vesék méretéből tud például következtetni a vesebetegség akut vagy idült jellegére.

Az ultrahangvizsgálat alkalmas tömött és cisztás elváltozások elkülönítésére is. Segítségével látható a vizeletelfolyás akadályozottsága és bizonyos vesekövek és meszesedés detektálására is alkalmas. (Ezen túlmenően pedig vesebiopszia elvégzéséhez is nélkülözhetetlen vizsgálati módszer.

A Color Doppler ultrahangvizsgálat pedig a vese érrendszerének a megítélésére alkalmas, veseartéria-szűkület vagy vese-véna trombózis kimutatásában, tovább a transzplant vese működésének megítélésében fontos módszer.

Vesebiopszia

Vesebiopszia

Indokolt esetben a veseszövettani vizsgálatára, vesebiopszia elvégzésére lehet szükség.  Ez egy invazív eljárás, amelynek során a bőrön át, tűszúrással vesznek szövettani mintát a veséből. Az ily módon nyert minta mikroszkópos vizsgálata segít kideríteni azt, mi áll egy adott veseprobléma, veseelváltozás hátterében.

  • Veseelégtelenségnél indokolt vesebiopsziát kérni, ugyanis a nephrológusok követni tudják általa a veseműködést, azaz hogy mekkora a működő veseállomány.
  • Transzplantációt követően vesebiopsziával követni lehet a beültetett vese elhasználódását, életképességét is, azaz hogy kilökődik-e, vagy befogadja a szervezet.

Kivitelezése helyi érzéstelenítésben, ultrahangkontroll mellett történik.

Miben segíthetünk a Kelen Kórház nephrológiai szakrendelésén?

  • A vesebetegség időbeni felismerését szolgáló szűrővizsgálatot végzünk.
  • A betegségek kivizsgálásához a szükséges laborvizsgálatok széles spektrumát tudjuk biztosítani.
  • Vérvizelés, fehérjevizelés komplex kivizsgálását megszervezzük (labor-, ultrahangvizsgálatok, szövettani vesebiopszia).
  • Húgyúti fertőzések esetén biztosítjuk a diagnosztikát (vizeletvizsgálat, ultrahang diagnosztika) és a megfelelő kezelést.
  • Magasvérnyomásos betegek veseműködésének megítélését, kezelését valamint a magasvérnyomás egyéb elsődleges okának kivizsgálását biztosítjuk.
  • Cukorbetegek vesekárosodásának felismerésében segítünk, gondozását vállaljuk (diabétesz és vesebetegség együttes gondozását).
  • Terhesség alatt fellépő fehérjevizelés, magasvérnyomás esetén a terápia mielőbbi beállítására és szorosabb orvosi kontrollra van szüksége, rendelésünkön mindez megoldható.
  • Idült veseelégtelen betegek komplex vesevédő kezelését, gondozását valamint ez irányú speciális indikációval írható emelt támogatású gyógyszerek felírását is vállaljuk.
  • Előrehaladott állapotban lévő veseelégtelen betegek számára konzultációt biztosítunk a vesepótló kezelésekről valamint a veseátültetésről.
  • Nephrológiai szakvéleményt állítunk ki hivatalos eljárásokhoz: rokkantsági nyugdíjigényléshez, adókedvezmény igénybevételéhez, illetve vezetői engedély kiállításához.

Hogyan készüljön a szakorvosi konzultációra?

Első alkalommal, a szakorvosi konzultáció előtt, laborvizsgálatok elvégzése szükséges. A vizsgálatokat térítés ellenében intézetünkben is elvégezzük, vagy hozza magával a leletet a konzultációra.

A szükséges laborlelet: WE, teljes vérkép, teljes vizelet, vércukor, karbamid, kreatinin, húgysav, Na, K, Ca, foszfát, összfehérje albumin, CPR, vas, koleszterin, HDL, LDL, triglicerid, SGOT, SGPT, GGT, AP, B12 szint és Se Folsav szint.

Ezen túlmenően készüljön fel a konzultációra:
  • Hozza magával orvosi papírjait, leleteit.
  • Szedje össze a korábbi betegségeit és a családtagok betegségeit.
  • Írja össze a gyógyszereit, vitaminokat és étrend-kiegészítőket, valamint az allergiás reakciókat okozó gyógyszereket.
  • Szedje össze, mely orvosokhoz jár és milyen szakrendelésekre van előjegyzése.
Mindez segíthet a nephrológusnak pontos képet alkotni az Ön egészségi állapotáról.

Melyek a nephrológia társterületei?

DIABETOLÓGIA
DIABETOLÓGIA
Az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség esetén a magas vércukorszint hatással lehet a vese véráramlására és a vese szűrőképességére. A diabetológusok és a nephrológusok együttműködnek a cukorbetegség kezelésében, beleértve az életmód, életvezetési tanácsadást, a gyógyszeres kezelést, a veseműködés figyelemmel kísérését és a szövődmények kezelését.
UROLÓGIA
UROLÓGIA
Az urológusok és a nephrológusok együttműködnek a vesekövek diagnosztizálásában és kezelésében is. Az urológusok végzik a vesekő eltávolítását, míg a nephrológusok segítenek az okok feltárásában és a további kövek megelőzésében. Az urológusok és a nephrológusok együttműködnek a veseelégtelenség kezelésében is, beleértve a vesepótló kezelést és a veseátültetést.
KARDIOLÓGIA
KARDIOLÓGIA
A szív- és érrendszeri betegségek, mint például a magas vérnyomás, vagy a szívizom vérellátási elégtelensége és a szívizomgyulladás, gyakran összefüggnek a veseműködés zavarával és a vesebetegségekkel. Ezért a nephrológusok és a kardiológusok együttműködnek a betegségek megelőzésében, azonosításában és kezelésében is.
ONKOLÓGIA
ONKOLÓGIA

Az onkológusok és a nephrológusok együttműködnek az onkológiai betegek szűrésében és kezelésében, hogy megelőzzék vagy idejében észre vegyék az esetleges vesekárosodást. Egyes esetekben a veserák kezelése során szükség lehet a vesék eltávolítására, ezért a nephrológusoknak gondoskodniuk kell a betegek megfelelő gondozásáról, beleértve a veseműködés ellenőrzését és a dialízis vagy a veseátültetés lehetőségének értékelését.

Árak

Árak

Nephrológiai szakorvosi vizsgálat
33.000 Ft
Nephrológiai kontrollvizsgálat
27.000 Ft
Nephrológiai szakorvosi vizsgálat
33.000 Ft
Nephrológiai kontrollvizsgálat
27.000 Ft

Forduljon szakembereinkhez

Bármi legyen is a panasza, most könnyedén és kényelmesen foglalhat időpontot online, vagy telefonon keresztül. Várjuk jelentkezését, hogy személyre szabott ellátást nyújthassunk Önnek.

Magazin

KEDVES PÁCIENSÜNK!

Amennyiben időpontot szeretne foglalni, vagy kérdése van szakrendelésünkkel kapcsolatban, kérjük hívja
alábbi telefonszámaink egyikét:

+36 (1) 205-0205
+36 (1) 203-3412
+36 (1) 203-3417
+36 (1) 204-2412

Kollégáink hétfőtől csütörtökig 08:00 és 18:00 óra között, pénteken 08:00 és 16:00 között érhetőek el.

Tej, tejkészítmények, tojás: alfa- lactalbumin, béta-lactoglobulin, bivalytej, kazein, tehéntej, tojás fehérje, tojás sárgája, kecsketej, juh tej.

Halak, tenger gyümölcsei: alga espaguette, alga spirulina, alga wakame, ajóka, kacsakagyló, fekete sügér, ponty, kaviár, kemény- vagy pénzkagyló, szívkagyló, fekete tőkehal, tarisznyarák, tintahal, szépia, tengeri keszeg, angolna, foltos tőkehal, tőkehal, hering, homár, makréla, ördöghal, kék kagyló, polip, osztriga, sügér, csuka, lepényhal, hüvelykagyló, lazac, szardínia, fésüs kagyló, garnélarák, nyelvhal, tintahal, kalamári, kardhal, pisztráng, tonhal, rombuszhal, parti csiga.

Gyümölcsök: alma, sárgabarack, avokádó, banán, szeder, fekete ribizli, fekete áfonya, cseresznye, vörösáfonya, datolya, füge, szőlő, grapefruit, guava, kivi, citrom, lime, licsi, mangó, sárgadinnye, faeper, nektarin, olajbogyó, narancs, papaja, őszibarack, körte, ananász, szilva, gránátalma, mazsola, málna, ribizli, rebarbara, eper, mandarin, paradicsom, görögdinnye.

Glutén tartalmú gabonák: árpa, kuszkusz, durumbúza, gliadin, maláta, zab, rozsliszt, tönkölybúza, búzakorkorpa, búza, transzglutamináz.

Glutén mentes gabonák: hajdina, kukorica, köles, puliszka, quinoa, rizs, amaránt, tápióka.

Gyógynövények és fűszernövények: aloe vera, ánizs, bazsalikom, babérlevél, kamilla, cayenne-bors, fahéj, szegfűszeg, koriander (levél), kömény, curry, kapor, fokhagyma, gyömbér, gingkó, ginzeng, komló, édesgyökér, majoranna, menta, mustármag, csalán, szerecsendió, petrezselyem, bors (fekete / fehér), borsmenta, vörös chili , rozmaring, sáfrány, zsálya, tárkony, kakukkfű, vanília.

Húsok: marhahús, kecskehús, csirkehús, kacsahús, lóhús, bárányhús, strucc, bivaly, fogolyhús, disznóhús, fürjhús, nyúlhús, pulykahús, borjúhús, rőtvad (szarvas-, őzhús), vaddisznóhús.

Olajos magvak: Mandula, paradió, kesudió, lenmag, kókusz, mogyoró, makadámdió, földimogyoró, fenyőmag, pisztácia, tigrisdió / földimandula, dió, napraforgómag, repcemag, szezámmag.

Zöldségfélék: articsóka, spárga, padlizsán, széles bab, zöldbab, vörös vesebab, fehér karóbab, cékla, brokkoli, kelbimbó, káposzta, vöröskáposzta, kapribogyó, sárgarépa, karfiol, zeller, mángold, csicseriborsó, cikória, uborka, édeskömény levél, sütőtök, póréhagyma, lencse, fejes saláta, tök /spárgatök, hagyma, borsó, paprika, burgonya, retek, ruccola, mogyoróhagyma, szója bab, spenót, édesburgonya, fehérrépa, vizitorma, manióka.

Egyebek: agar-agar, nádcukor, szentjánoskenyér, gesztenye, kakaóbab, kávé, kóladió, méz, gomba, tea (fekete), tea (zöld), élesztő (sütő), élesztő (sör).