Leírás
Mi az aranyér (betegség)?
Aranyeres párnáknak a végbélnyálkahártya alatt elhelyezkedő külső és belső érkötegeket, illetve vénás hálózatot nevezzük, amellyel mindenki rendelkezik, hiszen ezek fontos szerepet töltenek be a végbél zárómechanizmusának működésében, ezáltal pedig a széklettartásban is.
Az aranyeres párnák kóros, állandósult tágulata, duzzanata és kitüremkedése az aranyér betegség, ami többek között olyan kellemetlen tünetekkel járhat, mint a fájdalom, a vérzés és a viszketés. A köznyelvben többnyire csak aranyérként hivatkozunk a kórállapotra.
Kezelésére számos hatásos módszer létezik. Súlyosabb esetekben sebészi beavatkozásra van szükség, de a legtöbb panaszra a gyógyszertári készítmények, az otthon alkalmazható módszerek és az életmódváltás is gyógyírt jelenthetnek.
Sok egyéb végbéltáji betegséggel egyetemben az aranyér vizsgálatával és panaszainak gyógyításával is a proktológia szakterülete foglalkozik.
Milyen típusai vannak az aranyér betegségnek?
A kóros tágulat a belső és külső vénás hálózatban is kialakulhat, így a kialakulás helye alapján kétféleképpen kategorizálhatjuk az aranyeret:
Belső aranyér: A végbélnyílás csatorna belsejében található ér duzzanata. A belső aranyér produkálhat vérzéses tüneteket, de többnyire nem fájdalmas.
Külső aranyér: A végbélnyílást körülvevő bőrfelület alatti érhálózat kóros duzzanata. A külső aranyérre jellemző a viszketés. Továbbá kialakulhat benne vérrög, ami ugyan nem veszélyes, de erős fájdalmat és további duzzanatot okozhat.
Tartalom
orvosaink
Kapcsolódó vizsgálatok
- Hasi és kismedencei ultrahang
- H2 kilégzési teszt
-
Gyomortükrözés
(gasztroszkópia) -
Vastagbéltükrözés
(kolonoszkópia)
ORVOSAINK
Mi az aranyér előesés (prolapsus)?
Milyen stádiumai vannak az aranyér betegségnek?
1. stádium: Az aranyér panaszokat nem okozó enyhe megnagyobbodása, ami kézzel nem tapintható, csupán végbélnyílás tükrözéssel mutatható ki.
2. stádium: Általában székelés során kitüremkedő csomók, melyek maguktól visszahúzódnak. Kitüremkedéskor érezhető, kézzel kitapintható a duzzanat, de fájdalmat többnyire nem okoz, viszont vérezhet, vékony csíkot hagyva a székleten vagy WC-papíron.
3. stádium: Spontán előeső belső csomók, melyek manuálisan még visszahelyezhetők. A harmadik stádiumban már gyakrabban fordul elő vérzés, és jellemző a viszketés, valamint ritkán a fájdalom.
4. stádium: : Előesett, időnként fájdalmat okozó, kézzel nem visszahelyezhető csomók. Ebben a stádiumban már előfordulhatnak egyéb komplikációk.
Milyen stádiumai vannak
az aranyér betegségnek?
Az aranyér betegség esetében
négy stádiumot különböztetünk meg:
1. stádium: Az aranyér panaszokat nem okozó enyhe megnagyobbodása, ami kézzel nem tapintható, csupán végbéltükrözéssel mutatható ki.
2. stádium: Székelés során kitüremkedő csomók, melyek maguktól visszahúzódnak. Kitüremkedéskor érezhető, kézzel kitapintható a duzzanat, de fájdalmat többnyire nem okoz, viszont enyhén vérezhet, vékony csíkot hagyva a székleten vagy WC-papíron.
3. stádium: Székelés során kitüremkedő csomók, melyek már csak manuálisan helyezhetők vissza. A harmadik stádiumban már gyakrabban fordul elő vérzés, és jellemző a viszketés, valamint a fájdalom.
4. stádium: : Előesett, kifejezetten érzékeny, erős fájdalmat okozó, kézzel már nem visszahelyezhető csomók. Ebben a stádiumban már előfordulhatnak komolyabb komplikációk, és jellemzően orvosi beavatkozásra, műtétre van szükség a tünetek enyhítéséhez.
Mennyire gyakori az aranyér betegség?
Az aranyeret kétségkívül nevezhetjük civilizációs vagy népbetegségnek. Előfordulásának gyakorisága a kor előrehaladtával nő. Az 50 év felettiek közel felénél megtalálható valamilyen fokú aranyeres elváltozás, de fiatalabb korban is igen gyakori panasz.
Kialakulás okai
Mik lehetnek az aranyér betegség kiváltó okai?
Az aranyér betegség kialakulásának legfőbb oka a végbélnyílás vénás hálózatára nehezedő nyomás, melyet emellett befolyásolhatnak genetikai tényezők, az életmódunk és táplálkozási szokásaink, valamint testünk különböző fizikai változásai.
- Kötőszöveti gyengeség: Főként örökletes eredetű hajlamosító tényező, de a kor előrehaladtával is nő a kötőszövetek lazasága.
- Rossz táplálkozás: Szénhidrátgazdag, zsíros és fűszeres ételek túlzott fogyasztása, valamint alacsony rost- és folyadékbevitel.
- Kevés folyadék fogyasztása: A nem megfelelő folyadékbevitel (minimum napi 2-3 liter víz) szintén hozáájárulhat az aranyeres panaszok kialakulásához.
- Székrekedés és/vagy hasmenés (gyakoriság, erőlködés): A székrekedéssel járó erőlködés és a gyakori székletürítés egyaránt magas fizikai igénybevételnek teszik ki a végbéltáji érkötegeket.
- Várandósság: A megnagyobbodott méh kívülről, a hormonális változások miatti keringéslassulás belülről gyakorol nyomást az aranyeres vénákra.
- Túlsúly: A túlsúly vagy hirtelen hízás következtében megnövekedett hasüregi nyomás szintén hajlamosító tényező lehet.
- Egyéb betegségek: Az aranyér kialakulásában olyan betegségek is szerepet játszhatnak, mint a végbéldaganat és a krónikus májbetegség.
- Nehéz fizikai munka: A súlyos tárgyak emeléséhez szükséges erőfeszítés a végbéltájéki izomszöveteket és ereket is megterheli.
- Emelkedett záróizom nyomás: A záróizomzat fokozott nyomása akadályozhatja a terület vénás visszaáramlását, ami értágulathoz vezethet.
Tünetek
Mik az aranyér betegség tünetei?
Az aranyér betegség tünetei súlyosság és típus szerint eltérhetnek:
- duzzanat
- fájdalom
- viszketés
- vérzés (nagyon ritkán, ha a trombotizált aranyér feletti bőr elhal)
Trombotizált külső aranyér (vérrög kialakulása az aranyérben):
- erős fájdalom
- duzzanat
- kemény csomó a végbélnyílás közelében
- kipirosodás
- gyulladás
- égő érzés
- székletürítés közbeni enyhe vérzés
- irritáció
- fájdalom (ritkán, izáródás esetén, vagy, ha kombinálódik külső csomóval)
- tapintható csomó a végbélnyílásnál
Mely betegségeknek vannak az aranyéréhez hasonló tünetei?
- bizonyos daganatos megbetegedések
- Crohn-betegség
- végbélnyílás/végbél tályog
- végbélnyílás repedés (analis fissura)
Milyen komplikációk léphetnek fel az aranyér betegség kapcsán?
- Aranyeres krízis (kizáródott aranyér): A végbél záróizomzata elzárhatja a maguktól vissza nem húzódó, előesett aranyeres csomók vérellátását. Ez rendszerint igen erős fájdalommal jár, kezelése pedig szakorvosi segítséget igényel.
- Trombotizált aranyér: Előfordulhat, hogy az aranyeres csomókban -többnyire aranyeres krízis esetén- vérrög keletkezik. Ilyen esetekben a szokványos tünetek jelentősen felerősödnek, extrém fájdalom és gyulladás jelezheti a problémát. Egyéb vérrögöktől eltérően nem fenyeget komoly veszéllyel, de javasolt azonnal orvoshoz fordulni vele. A trombus feletti bőr vagy nyálkahártya, elhalhat, súlyos esetben utat nyitva lágyrész fertőzés irányába.
- Vérszegénység: Az aranyeres panaszok okozta rendszeres vérveszteség ritkább esetben vérszegénységhez is vezethet.
- Fertőzés: Az aranyeret borító nyálkahártya igen sérülékeny. Irritáció hatására felszíne sérülhet és begyulladhat, ritkább esetben el is fertőződhet, hiszen a sérült terület közvetlenül érintkezhet a széklettel.
Vizsgálatok
Hogyan zajlik az aranyér vizsgálata?
Sokan szégyenérzet vagy a vizsgálattól való félelem miatt nem fordulnak orvoshoz panaszaikkal, pedig az aranyér vizsgálata egy gyors, diszkrét, fájdalommal többnyire nem járó eljárás. Orvosaink mindent megtesznek azért, hogy az mind fizikai, mind pedig pszichés értelemben minimális legyen.
A vizsgálat minden esetben szóbeli konzultációval kezdődik, mely kitér a korábbi betegségekre, az aktuális panaszokra, azok pontos leírását, kialakulását szem előtt tartva, valamint a székelési, táplálkozási és életvezetési szokásokra.
Ezután a páciens, térdét felhúzva a bal oldalára fekszik a vizsgálóágyon. A vizsgálóorvos első körben szemrevételezi, majd tapintással ellenőrzi az aranyeres csomók állapotát.
Végül, egy végbélbe helyezett csőszerű eszköz, azaz végbéltükör, vagy más néven anoszkóp, továbbá rektoszkóp segítségével szemrevételezi a belső aranyér és a végbél felületét.
A végbéltükör használatakor a sebész nem csak az aranyeret vizsgálja, hanem arról is megbizonyosodik, nincsenek-e egyéb elváltozásra utaló jelek a végbélben (pl.: polip, gyulladásos bélbetegség stb.).
Hogyan készüljek fel a proktológiai vizsgálatra?
- Hozza magával korábbi orvosi dokumentációját, és készítsen listát rendszeresen vagy éppen kúra-szerűen szedett gyógyszereiről, valamint esetleges gyógyszerérzékenységeiről
- A proktológiai vizsgálathoz a páciensnek nem szükséges éhgyomorra érkeznie és hashajtó hatású készítményt sem kell bevennie. Szükség esetén egy hashajtó kúppal otthon, vagy a rendelőben ki lehet üríteni a végbelet.
- A vizsgálatot megelőzően nyugodtan kövesse szokásos étrendjét és vegye be gyógyszereit.
Kezelés
Hogyan kezelhető az aranyér?
Az aranyér kezelése otthon
Az alábbiak követésével otthon is hatékonyan kezelheti aranyeres panaszait:
- Megfelelő étrend: Képezzék étrendje szerves részét a rostban gazdag ételek. A rostok megfelelő arányú bevitelével minimálisra csökkentheti a hasmenés és székrekedés esélyét, kímélve az aranyeret.
- Sok folyadék: Az ideális székletminőséghez a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása szintén elengedhetetlen.
- Gyógyszerek, kenőcsök, kúpok: A gyógyszertárakban elérhető számos vény nélkül kapható készítmény az aranyeres tünetek enyhítésére
Sebészi beavatkozások
A problémát okozó aranyerek sebészi úton történő kezelésére, illetve eltávolítására kórházunkban a következő beavatkozásokat végezzük:
- Aranyérgyűrűzés (Barron féle gumigyűrű ligatura): Egy speciális eszközzel gumigyűrűt helyezve az aranyér tövére a beavatkozást végző orvos elköti azt. Az aranyér vérkeringés hiányában rövidesen elhal és lelökődik a bélnyálkahártyáról. A belső aranyerekben nincs érzőideg, így az eljárás fájdalmatlan. Többnyire 2. és 3., ritkábban 4. stádiumú aranyereknél alkalmazzák.
- Szkleroterápia: A belső aranyér vérkeringéstől való elzárása egy az aranyérbe fecskendezett, hegesedést előidéző oldattal. Többnyire 2. és 3. stádiumú aranyereknél használatos és nem javasolt külső aranyerek kezelésére.
- Aranyeres vérrög kimetszése: A trombotizált aranyér helyi érzéstelenítésben végzett kimetszése, mely idejekorán elvégezve azonnali javulást eredményez.
- Aranyér műtéti eltávolítása: Az aranyeret vagy aranyereket a sebész hagyományos módon kimetszi. A páciens a műtétet követő néhány napban, egy hétben fájdalmat tapasztalhat.
- Egyéb minimálisan invazív eljárások: lézeres kezelés, HAL-RAR, STARR/Longo-műtét.
Megelőzés
Hogyan előzhető meg
az aranyér betegség kialakulása?
Az aranyér betegség kialakulása elsősorban a következő életmódbeli tényezők betartásával előzhető meg:
rendszeres testmozgás
rostokban gazdag táplálkozás
rostbevitel táplálékkiegészítővel
sok folyadék fogyasztása
inger jelentkezése esetén mielőbbi székletürítés
próbáljon nem erőlködni és ne üljön a WC-n a szükségesnél tovább
Prognózis
Mire számíthat, ha aranyeres panaszai vannak?
Az aranyeres panaszok nagy része helyes táplálkozással és otthon elvégezhető kezelésekkel rövid idő alatt enyhíthető. Nem javuló panaszok esetén viszont valószínűleg szakember által javasolt kezelésre lesz szüksége.
Mikor forduljon orvoshoz?
Székletürítés közbeni vérzés esetén, vagy amennyiben aranyere otthoni kezelés ellenére egy hét után sem javul, kérje proktológus segítségét.
Nem mindig az aranyér felelős a vérzéses tünetekért. Előfordulhat, hogy a háttérben súlyosabb, akár daganatos betegség áll – különösen ha változás áll be székletürítési szokásaiban, illetve széklete színében vagy állagában -, ezért akár enyhébb tünetek előfordulása esetén se habozzon szakorvoshoz fordulni!
Forduljon szakembereinkhez
Bármi legyen is a panasza, most könnyedén és kényelmesen foglalhat időpontot online, vagy telefonon keresztül. Várjuk jelentkezését, hogy személyre szabott ellátást nyújthassunk Önnek.
Kapcsolódó beavatkozások
Kapcsolódó tartalmak
