H2 kilégzési teszt

Leírás

Mi az a H2 kilégzési teszt?

A H2 kilégzési teszt egy olyan gasztroenterológiai vizsgálat, amely a páciens által kilégzett levegő hidrogéntartalma alapján képes kimutatni a különböző diszacharidokkal (cukrokkal) szembeni felszívódási zavart vagy rezisztenciát. A vizsgálat során a páciens elfogyaszt egy laktózt, laktulózt, vagy fruktózt tartalmazó oldatot, majd bizonyos időközönként belefúj egy ún. hidrogén monitorba, ami egy az alkoholszondához hasonló készülék.

A vizsgálat akkor számít pozitívnak, ha a kilégzett levegő hidrogén- koncentrációjának fokozatos és jelentős emelkedése figyelhető meg a teszt során. Ennek oka, hogy az elfogyasztott oldatban található cukrok nem, vagy nem teljes mértékben szívódnak fel a vékonybélben, így emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe, ahol végül a bélbaktériumok által lebontásra kerülnek. A folyamat során -melyet fermentációnak nevezünk- hidrogéngáz keletkezik, ami aztán bekerül a véráramba, onnan a tüdőbe és végül a kifújt levegőbe.

időpontfoglalás

orvosaink

Dr. Merényi Katalin

Gasztroenterológus

Dr. Pártos Gergely

Gasztroenterológus

Kapcsolódó vizsgálatok

ORVOSAINK

Dr. Merényi Katalin

Gasztroenterológus

Dr. Pártos Gergely

Gasztroenterológus

Tünetek

Milyen tünetek esetén ajánlott
a H2 kilégzési teszt elvégzése?

Orvosa a következő tünetek esetén javasolhatja hidrogén kilégzési tesztet:

krónikus emésztési zavarok
haspuffadás
gyakori hasmenés
gyakori székrekedés
hasi fájdalom
irritábilis bél szindróma (IBS) gyanúja - kizárás céljából
cöliákia (lisztérzékenység) gyanúja - kizárás céljából

A H2 kilégzési teszt bizonyos felszívódási zavarok kizárásával segíthet fényt deríteni más emésztési panaszok eredetére is, mint például az IBS és a cöliákia, melyek akár kóros alultápláltsághoz is vezethetnek.

Betegségek

Mely betegségek diagnózisát
segíti a teszt?

A teszt során elfogyasztott laktózt, laktulózt, vagy fruktózt tartalmazó oldat függvényében a vizsgálat kimutathatja az emésztőrendszer bizonyos felszívódási zavarait, illetve rezisztenciáit. Ilyenek például a laktózérzékenység, a fruktóz felszívódási zavara a (fruktóz malabszorpció), vagy a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO).

Laktózintolerancia (tejcukorérzékenység) -
Laktóz hidrogén kilégzési teszt

A laktózintoleranciát, avagy tejcukorérzékenységet a tejcukrot lebontó enzim, a laktáz jelenlétének hiánya okozza. Ideális esetben a laktózt, avagy tejcukrot a laktáz enzim a vékonybél felső szakaszában bontaná szét glükózzá és galaktózzá, az enzim hiányában azonban a laktóz a vastagbél baktériumainak erjesztési folyamata (fermentációja) által bomlik hidrogénre és szerves savakra. A laktóz tartalmú ételeket mellőző étrend kialakításával azonban szerencsére teljes, tünet- és panaszmentes élet élhető.

A magyar népesség közel 35-40 százaléka tejcukorérzékeny. Ez megdöbbentő számnak tűnhet, ám fontos kiemelni, hogy a laktóz termelésének csökkenése nem valamilyen rendellenesség, hanem valójában egy természetes evolúciós folyamat. Az ember kivételével az emlősállatok csupán az anyatejes táplálási periódusban fogyasztanak tejet, így a lebontásért felelős enzim aktív termelése is ezen időszak végéig indokolt, onnantól pedig folyamatosan csökken. A népesség azon tagjai, akik szervezetében továbbra is megfelelő mennyiségű laktáz termelődik (laktóztoleránsak vagy laktázperzisztensek) egy génváltozatnak köszönhetik képességüket.

Fruktóz malabszorpció - Fruktóz hidrogén kilégzési teszt

A fruktóz malabszorpció, azaz felszívódási zavar nem összekeverendő az örökletes fruktóz intoleranciával. Míg előbbi egy gyakori, H2 kilégzési teszttel kimutatható felszívódási zavar, addig utóbbi egy vértesztekkel és májbiopsziával igazolható, igen ritka örökletes betegség, mely esetében a májból hiányzik a fruktózt glükózzá alakító enzim.

A fruktóz malabszorpció a tejcukorérzékenységhez hasonlóan abból adódik, hogy a szénhidrát nem rendeltetésszerű módon a vékonybélben szívódik fel, hanem erjesztés útján a vastagbélben bomlik le, gázokat és savakat létrehozva, melyek hasi fájdalmat, puffadást, görcsöket és hasmenést okozhatnak. A kellemetlen tünetek elkerülése érdekében fruktózmentes diéta javasolt.

Kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) - Laktulóz hidrogén kilégzési teszt

A kontaminált vékonybél szindróma a vastagbél baktériumainak nagy számban történő, kóros elszaporodása a vékonybélben. Ez a betegség a felszívódási zavarokéval megegyező tüneteket produkál, hiszen a problémát ebben az esetben is a vastagbél-baktériumok erjesztő tevékenysége okozza, csupán ezúttal a vékonybélben játszódik le a folyamat.

Helicobakter pylori szén-dioxid kilégzési teszt (UBT)

A helicobakter pylori egy baktérium, amely a világ népességének felénél megtalálható, és gyakran komoly emésztőrendszeri betegségek, például fekélyek (gyomor, nyombél) vagy gyomorrák kialakulásáért tehető felelőssé. Teszteléskor a páciensnek egy C13 izotóppal jelölt urea tartalmú folyadékot kell elfogyasztania és hidrogén helyett a kilégzett szén-dioxid mennyiségéből vonható le következtetés.

Vizsgálatok

Hogyan zajlik a H2 kilégzési teszt?

A hidrogén kilégzési teszt egy egyszerű, néhány lépéses, fájdalommentes diagnosztikai folyamat.

A vizsgálat a kontrollérték rögzítése érdekében egy aktuális hidrogénkoncentráció-méréssel kezdődik, majd attól függően, hogy mely emésztőrendszeri probléma felderítése a cél, a páciens elfogyaszt egy laktózt, fruktózt vagy laktulózt tartalmazó oldatot. Az ezt követő 2 – 3 órában a páciens 20 percenként, egy csutorán keresztül levegőt fúj egy készülékbe, amely képes megmérni a tüdőből távozó levegő hidrogéngáz-tartalmát. Végül pedig a minták tanulmányozásával levonható a megfelelő következtetés.

Mikor tekinthető pozitívnak
a H2 kilégzési teszt eredménye?

Ha a H2 koncentráció nem emelkedik számottevően, a teszt negatív, azonban ha fokozatos, nagyobb mértékű emelkedést mutat, a feltételezett betegség diagnosztizálható.

A H2 kilégzési tesztek során a kilégzett levegő hidrogénkoncentrációját „ppm”-ben (parts per million) mérjük és a 16 ppm alatti értéket tekinthetjük normálisnak. A vizsgálat elején az orvos egy kontrollmérést végez, és ha a hidrogénkoncentráció eleve magasnak bizonyul a vizsgálat más időpontban való elvégzését javasolhatja.

A teszt eredménye akkor tekinthető pozitívnak, ha a vizsgálat elején mért kontrollértékhez képest, a tesztoldat hatására a hidrogénkoncentráció legalább 21 ppm-mel növekszik. Ez a vizsgált betegség jelenléte esetén általában már a 90-120. perc környékén bekövetkezik, ugyanis körülbelül ennyi időt vesz igénybe amíg az oldatból fennmaradt diszacharidok eljutnak a vastagbélbe.

Hogyan jelentkezhetek a vizsgálatra?

A teszt elvégzése a legtöbb esetben orvosi konzultációt követően, elsősorban gasztroenterológus szakorvos, ritkábban háziorvos javaslatára történik.

A teszt érdemi kockázatot nem képvisel, így a páciens saját kérésére is elvégezhető, azonban ez kevésbé javasolt, ugyanis bizonyos állapotok igazolásához vagy kizárásához a különböző típusú tesztek megfelelő sorrendben történő elvégzése kulcsfontosságú. Az orvosi konzultáció nélkül kért vizsgálat nem feltétlenül ad megfelelő választ a páciens kérdéseire.

Milyen előkészületet igényel a teszt?

A vizsgálat időpontjának egyeztetésekor kérjük, tájékoztassa orvosát a megelőző 2 héten belül lezajlott betegségéről, időszakosan, illetve rendszeresen szedett gyógyszereiről. A laktózt tartalmazó gyógyszereknél orvosa dönt az esetleges felfüggesztésről, illetve a lelet értékelésekor figyelembe veszi a szedett gyógyszer laktóztartalmát.

A vizsgálat típustól függetlenül, minden esetben éhgyomorra, a reggeli órákban történik.

Előkészületek 24 órával a beavatkozás/vizsgálat előtt

MIT NEM FOGYASZTHATOK A H2 KILÉGZÉSI TESZT ELŐTTI NAPON?

A vizsgálat előtti napon, kérjük ne fogyasszon

Zöldséget (kivéve burgonya), gyümölcsöt és hüvelyeseket, valamint olyan ételt, amiben zöldség főtt.
Zsírral, olajjal készült ételeket, olajos magvakat.
Tejet, tejterméket, laktóz tartalmú élelmiszereket.
Kávét, teát, alkoholt és szénsavas italokat.

Továbbá kérjük, hogy a vizsgálatot megelőző, és a vizsgálat napján ne dohányozzon, valamint este 19 óra után semmit ne egyen, 21 óra után pedig ne igyon.

Csecsemők és kisgyermekek vizsgálatánál a diétás előírásokra és az éhezés időtartamára az orvos a gyermek étkezési szokásainak és életkorának megfelelően ad javaslatot. Valamint kérjük, hogy ilyen esetben hozzanak magukkal üres cumisüveget.

Együttműködésüket előre is köszönjük!

Mennyi ideig tart a H2 kilégzési teszt?

A vizsgálat teljes időtartama 120 – 180 perc, amely idő alatt 20 percenként szükséges mérés céljából a készülékbe fújni.

Jár bármilyen fájdalommal
vagy kellemetlenséggel a vizsgálat?

A H2 kilégzési teszt a nem-invazív eljárások közé tartozik, így nem jár fájdalommal. Azonban, mivel a diagnosztikai eljárás az emésztőrendszer elfogyasztott folyadék elleni válaszreakcióján alapszik, azok a tünetek, amelyek miatt a teszt elvégzése szükségessé vált előfordulhatnak, tehát bizonyos fokú kellemetlenségre számítani lehet.

Mikor nem végezhető el a vizsgálat?

Amennyiben a páciens lázas vagy hurutos betegségben szenved, a vizsgálatot nem áll módunkban elvégezni. Továbbá, ha a vizsgálat elején történő kontrollmérés eleve magas hidrogénkoncentrációt mutat (pl.: be nem tartott diéta esetén), akkor a vizsgálat elvégzése értelmét veszíti. Ilyen esetben a tesztet egy későbbi időpontban tudjuk elvégezni.

Eredmények és utókövetés

Mikorra kapom meg az eredményem?

A H2 kilégzési teszt eredményét a páciens a vizsgálatot követően azonnal megkapja.

Mennyire megbízhatók a teszteredmények?

A H2 kilégzési tesztek igen megbízható vizsgálatok. Ha a mérések megnövekedett hidrogénszintet mutatnak, az egyértelműen a szénhidrátok helytelen emésztésére utal.

Néhány esetben előfordulhat, hogy a teszt nem teljes mértékben megbízható eredménnyel zárul. Egyes tényezők, például, ha a vizsgálatot megelőző időszakban a páciens nem, vagy nem megfelelően tartotta be a fenti utasításokat, vagy a népesség azon 15-30%-ába tartozik, akik szervezete hidrogén helyett nagyobbrészt metánt termel, befolyásolhatják a vizsgálat kimenetelét.

Szükség lehet-e kontrollvizsgálatra?

Esetenként előfordulhat, hogy a H2 kilégzési teszttel diagnosztizált emésztőrendszeri problémák nem adnak magyarázatot minden tünetre, illetve hogy az ezekre javasolt diéta betartása esetén sem múlik el minden kellemetlenség. Ilyen esetekben további vizsgálatok elvégzése javasolt, ugyanis meglehet, hogy a fennmaradt tünetek hátterében valamilyen egyéb betegség áll.

Árak

Árlista