Facebook ikon fehér
Youtube ikon fehér

Időpontot foglalok
online

Reflux (vagy savas reflux)
Reflux

Savas refluxról (GERD) akkor beszélünk, amikor a gyomorsav folyamatosan visszafolyik a nyelőcső alsó harmadába, esetenként pedig akár a szájüregbe is. Ez a rendellenesség számos tünettel járhat, mint például gyomorégés, emésztési zavarok, nyelési nehézség, torkon akadt étel érzése stb. A refluxnak alapvetően 2 típusát különböztethetjük meg: az „általános” és a krónikus (régóta fennálló) refluxot. Utóbbi minden esetben orvosi kezelést igényel, nemcsak az életet nehezítő tünetek enyhítése miatt, hanem a súlyosabb szövődmények megelőzése érdekében is.

Leírás

Leírás

Mi is pontosan a reflux?

A savas reflux (másnéven gasztrooesophagealis reflux betegség vagy GERD) egy olyan egészségügyi állapot, amikor a nyelőcső záróizmának nem megfelelő záródása miatt
a gyomorban található savtartalmú folyadék folyamatosan visszaszivárog a nyelőcső alsó harmadába, időnként pedig a torokba és szájüregbe.

Reflux rajz

A savas reflux a legtöbb ember életében legalább egyszer előfordul. A reflux és a gyomorégés időnkénti megjelenése többnyire nem jelent komoly egészségügyi kockázatot, azonban ha ezek hetente többször, huzamosabb idő óta fennállnak – akár savlekötő szedése mellett -, akkor feltételezhető, hogy krónikus savas reflux betegség áll a tünetek hátterében.

Mennyire gyakori a reflux?

A reflux egy igen gyakori, szinte már „népbetegség”. Bármilyen életkorban kialakulhat, azonban több tényező is növeli a kockázatát:

40 év feletti életkor

40 év feletti életkor

túlsúly vagy elhízás

túlsúly vagy elhízás

várandósság

várandósság

dohányzás, akár passzívan is

dohányzás, akár passzívan is

egyes refluxot okozó gyógyszerek szedése

egyes refluxot okozó gyógyszerek szedése

Tartalom

orvosaink

Gasztroenterológus
Gasztroenterológus

Kapcsolódó vizsgálatok

ORVOSAINK

Gasztroenterológus
Gasztroenterológus
Kialakulás okai

Kialakulás okai

Mi okozhat refluxot?

A refluxot az alsó nyelőcső-záróizom gyengesége vagy ellazulása okozza. Nem rendellenes esetben ennek az étel gyomorba érkezése után tökéletesen záródnia kell, enélkül a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe. A záróizom elgyengülését több tényező is okozhatja:

  • Túl nagy nyomás nehezedik a hasra. Várandós nők esetében éppen ezért nagyon gyakori a szinte naponta jelentkező reflux.
  • Bizonyos típusú ételek (például tejtermékek, erősen fűszerezett vagy olajban sült ételek) fogyasztása és az egyéni étkezési szokások.
  • Egyes asztma, magas vérnyomás és allergia kezelésére használt gyógyszerek, valamint bizonyos fájdalomcsillapítók, nyugtatók és antidepresszánsok szedése.
  • Rekeszsérv, amikor is a gyomor felső része kidudorodik a rekeszizomba, ezzel akadályozva a normál táplálékfelvételt.
Tünetek

Tünetek

Melyek a reflux tipikus tünetei?

A reflux nagyon sokféle tünettel jelentkezhet a páciens egyedi állapotától függően, de a leggyakoribb panaszok felnőttek esetén az alábbiak:

Újszülöttek és csecsemők esetében az alábbi tünetek utalhatnak refluxra:

Honnan tudhatom, hogy gyomorégésem van
és nem szívrohamom?

A gyomorégés okozta mellkasi fájdalmat olykor összetévesztik a szívroham tüneteivel, különösen ha gyomorégéstől csak ritkán szenved az adott beteg. A gyomorégésnek azonban nincs köze a szívhez, viszont mivel mindkét fájdalom a mellkasból indul, így nehéz lehet felismerni az adott helyzetben. A szívroham tünetei azonban különböznek a gyomorégéstől, így ezeket ismerve könnyebb lehet a megkülönböztetés.
A gyomorégés során a mellkasban jelentkező égő érzés és fájdalom egészen a nyakig vagy torokig is kisugározhat. A szívinfarktus esetében a fájdalom jelentkezhet a nyakban, az állkapocsban és a karokban, valamint légszomj, izzadás, hányinger, szédülés, rendkívüli fáradtság és szorongás is kísérheti.

Amennyiben a gyomorégés elleni gyógyszer beszedése ellenére sem múlik a mellkasi fájdalom, és a fentebb említett tünetekkel párosul, mindenképp kérjen orvosi segítséget!

A reflux okozhat asztmát?

Bár az asztmás betegek 75%-a krónikus refluxban is szenved, a két betegség kialakulása között lévő pontos kapcsolat még nem ismert. Statisztikailag elmondható, hogy az asztmával küzdők kétszer nagyobb eséllyel lesznek refluxosak, mint a nem asztmásak, továbbá a reflux ronthatja az asztma tüneteit, az asztmagyógyszerek pedig a refluxét. Sok esetben viszont bebizonyosodott, hogy a reflux kezelésével az asztmás tünetek is enyhülnek.

Bár a két betegség közötti kapcsolat még nem ismert teljes mértékben, a krónikus reflux károsíthatja a torok, a légutak és a tüdő nyálkahártyáit, ezzel megnehezítve a légzést és tartós köhögést okozva, ami utalhat az asztmával való összefüggésre. Az orvosok többnyire a krónikus refluxot tekintik az asztma kiváltó okának, ha:

Vizsgálat

Vizsgálatok

Hogyan diagnosztizálható a reflux?

A kezelőorvos a tünetek és kórtörténet ismeretében általában bármilyen más vizsgálat nélkül tudja diagnosztizálni a savas (nem krónikus) refluxot, és ez alapján megfelelő diétát és gyógyszeres kezelést javasolni. Amennyiben ezek nem segítenek a refluxos tünetek enyhítésében, indokolt lehet a krónikus reflux diagnosztizálását célzó vizsgálatokat is elvégezni, úgymint:

  • Felső gyomor-bélrendszeri endoszkópia és biopszia:
    A gyomortükrözés során a kezelőorvos egy vékony, lámpával és kamerával ellátott csövet vezet le a nyelőcsövön keresztül a gyomorig, alaposan megvizsgálva azok nyálkahártyáit, majd indokolt esetben szövetmintát is vesz.
  • Kontrasztanyagos röntgenvizsgálat:
    A felső gyomor-bélrendszeri röntgenvizsgálat segít kimutatni a krónikus refluxszal kapcsolatos problémákat, ugyanis a kontrasztanyag segítségével a teljes szakasz végigkövethető a röntgenképeken.
  • Nyelőcső pH-impedancia vizsgálat:
    A kezelőorvos egy vékony csövet helyez a szájon vagy orron keresztül a gyomorba, majd egy külső monitor 24 órán keresztül méri és rögzíti a pH-értékét, miközben a páciens a szokásos módon étkezik és végzi a napi teendőit.
  • Nyelőcső manometria:
    A nyelőcső izmainak és alsó záróizmának működőképességét vizsgálja, egy vékony, érzékelőkkel ellátott cső segítségével, ami méri a záróizom, az izmok és a görcsök erejét nyelés közben.

Mikor szükséges egy refluxos csecsemő vagy kisgyermek kórházi ellátása?

A refluxot általában gyermekek esetében is járóbeteg ellátás keretében kezelik, azonban az alábbi tünetek jelentkezése esetén a gyermek mindenképp kórházi ellátásra szorul:

Milyen következményei lehetnek
a kezeletlen refluxnak?

Bár a reflux önmagában nagyon jól kezelhető, sokan mégsem fordulnak vele orvoshoz, aminek hosszútávon komoly egészségügyi következményei lehetnek:

  • Nyelőcsőgyulladás:
    A gyomorsav által okozott irritáció és gyulladás a nyelőcső nyálkahártyájában, ami idővel fekélyeket, gyomorégés, mellkasi fájdalmat, vérzést és nyelési nehézséget okozhat.
  • Barrett-nyelőcső: A hosszútávon krónikus savas refluxban szenvedő betegeket érinti, ugyanis a folyamatos sav általi károsodás roncsolja a nyelőcső nyálkahártyáját, ami a nyelőcsőrák fokozott kockázati tényezője.
  • Nyelőcsőrák:
    A refluxszal járó sav-visszaáramlás hosszútávon károsítja a nyelőcsövet, ami magas kockázati tényezőt jelent a nyelőcsőrák kialakulásában. Alapvetően 2 típusú nyelőcsőrák alakulhat ki: az adenokarcinóma általában a nyelőcső alsó részén alakul ki és a Barrett-nyelőcsőből fejlődhet ki. A laphámsejtes karcinóma a nyelőcsövet bélelő sejtekben kezdődik, ez a típus pedig általában a nyelőcső felső és középső részét érinti.
  • Szűkületek: A nyelőcső nyálkahártyája a visszajutó sav általi sérülést követően hegesedhet, ami nyelőcső szűkületet okozhat, ezzel akadályozva az étel és folyadék gyomorba jutását.
Kezelés

Kezelés

Milyen gyógyszeres módszerekkel kezelhető a reflux?

A reflux számos vény nélküli gyógyszer segítségével kordában tartható, viszont amennyiben ezek már nem jelentenek megoldást, a kezelőorvos vényköteles gyógyszert is felírhat. A leggyakoribb gyógyszeres megoldások reflux esetén:

Létezik műtéti megoldás a refluxra?

A savas reflux az esetek döntő többségében gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal jól kezelhető. Amennyiben ezek nem jelentenek megoldást, vagy a beteg huzamosabb ideig nem szedhet gyógyszert, lehetőség van műtéti úton történő kezelésre.

A laparoszkópos antireflux műtét során lényegében műtéti úton létrehoznak egy új szelepmechanizmust a nyelőcső alján, így a táplálék nem jut vissza a nyelőcsőbe.

A sebész a gyomor felső részét a nyelőcső alsó része köré tekeri, ezzel megerősítve a nyelőcső alsó záróizmát és megszüntetve a reflux tüneteit.

Megelőzés

Megelőzés

10 tipp a refluxos tünetek elkerülésére

  1. Törekedjen az egészséges testsúly elérésére és megtartására!
  2. A nap folyamán inkább többször, és kevesebbet étkezzen, mint egyszerre nagy mennyiséget!
  3. Csökkentse a zsírbevitelt (például vaj, olajok, mártások, zsíros húsok, nem zsírcsökkentett tejtermékek)!
  4. Evés közben üljön egyenes háttal, valamint az étkezést követő 45-60 percben is legyen egyenes a testtartása (állva vagy ülve)!
  5. Legalább 3 óra teljen el az utolsó étkezés és a lefekvés között!
  6. Kerülje a szűk ruházatot (különösen a has területén)!
  7. Az ágy fejrészét emelje meg 15-20 centiméterrel az ágylábak alá helyezett faékkel!
  8. Kerülje a dohányzást!
  9. Amennyiben orvosa savcsökkentő gyógyszert írt fel, mindig az előírt módon szedje azt!
  10. Hagyja el a refluxot potenciálisan kiváltó ételeket!

Milyen ételeket érdemes kerülni refluxosként?

Az étrend és étkezési szokások módosítása kulcsszerepet játszik a reflux tüneteinek enyhítésében és kezelésében. Érdemes folyamatos önvizsgálatot tartani, esetleg naplózni, és kiiktatni az értendből a rendszeresen refluxot okozó ételeket. Bár ezek minden betegnél egyediek lehetnek, sok páciensnél jellemzően az alábbiak fogyasztása okoz gyomorégést:

Prognózis

Prognózis

Mik a kilátásaim refluxszal küzdő betegként?

Alapvetően a reflux – legyen krónikus vagy nem krónikus – egy jól kezelhető állapot. Amennyiben a páciens betart bizonyos életmód- és étrendbeli változtatásokat, illetve szükség szerint megfelelően szedi a reflux elleni gyógyszereit, akkor a tünetei szinte teljes mértékben eltűnnek.

A reflux lehet veszélyes vagy akár halálos?

Önmagában a reflux nem egy életet veszélyeztető betegség, viszont hosszútávú (krónikus) fennállása komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, úgymint nyelőcsőgyulladás, Barrett-nyelőcső, nyelőcsőrák vagy szűkületek kialakulása a nyelőcsőben.

Forduljon szakembereinkhez

Bármi legyen is a panasza, most könnyedén és kényelmesen foglalhat időpontot online, vagy telefonon keresztül. Várjuk jelentkezését, hogy személyre szabott ellátást nyújthassunk Önnek.

Kapcsolódó vizsgálatok

Gyomortükrözés
Gyomortükrözés
h2 kilégzés teszt
H2 kilégzési teszt
hasi ultrahang
Hasi ultrahang
Vastagbéltükrözés
Vastagbéltükrözés

Kapcsolódó tartalmak

Gyomorrák tünetei és kezelése - Kelen Kórház
Gyomorrák
Hasmenés okai és kezelése - Kelen Kórház
Hasmenés
Haspuffadás
Haspuffadás
Székrekedés tünetei és kezelése - Kelen Kórház
Székrekedés

KEDVES PÁCIENSÜNK!

Amennyiben időpontot szeretne foglalni, vagy kérdése van szakrendelésünkkel kapcsolatban, kérjük hívja
alábbi telefonszámaink egyikét:

+36 (1) 205-0205
+36 (1) 203-3412
+36 (1) 203-3417
+36 (1) 204-2412

Kollégáink hétfőtől csütörtökig 08:00 és 18:00 óra között, pénteken 08:00 és 16:00 között érhetőek el.

Tej, tejkészítmények, tojás: alfa- lactalbumin, béta-lactoglobulin, bivalytej, kazein, tehéntej, tojás fehérje, tojás sárgája, kecsketej, juh tej.

Halak, tenger gyümölcsei: alga espaguette, alga spirulina, alga wakame, ajóka, kacsakagyló, fekete sügér, ponty, kaviár, kemény- vagy pénzkagyló, szívkagyló, fekete tőkehal, tarisznyarák, tintahal, szépia, tengeri keszeg, angolna, foltos tőkehal, tőkehal, hering, homár, makréla, ördöghal, kék kagyló, polip, osztriga, sügér, csuka, lepényhal, hüvelykagyló, lazac, szardínia, fésüs kagyló, garnélarák, nyelvhal, tintahal, kalamári, kardhal, pisztráng, tonhal, rombuszhal, parti csiga.

Gyümölcsök: alma, sárgabarack, avokádó, banán, szeder, fekete ribizli, fekete áfonya, cseresznye, vörösáfonya, datolya, füge, szőlő, grapefruit, guava, kivi, citrom, lime, licsi, mangó, sárgadinnye, faeper, nektarin, olajbogyó, narancs, papaja, őszibarack, körte, ananász, szilva, gránátalma, mazsola, málna, ribizli, rebarbara, eper, mandarin, paradicsom, görögdinnye.

Glutén tartalmú gabonák: árpa, kuszkusz, durumbúza, gliadin, maláta, zab, rozsliszt, tönkölybúza, búzakorkorpa, búza, transzglutamináz.

Glutén mentes gabonák: hajdina, kukorica, köles, puliszka, quinoa, rizs, amaránt, tápióka.

Gyógynövények és fűszernövények: aloe vera, ánizs, bazsalikom, babérlevél, kamilla, cayenne-bors, fahéj, szegfűszeg, koriander (levél), kömény, curry, kapor, fokhagyma, gyömbér, gingkó, ginzeng, komló, édesgyökér, majoranna, menta, mustármag, csalán, szerecsendió, petrezselyem, bors (fekete / fehér), borsmenta, vörös chili , rozmaring, sáfrány, zsálya, tárkony, kakukkfű, vanília.

Húsok: marhahús, kecskehús, csirkehús, kacsahús, lóhús, bárányhús, strucc, bivaly, fogolyhús, disznóhús, fürjhús, nyúlhús, pulykahús, borjúhús, rőtvad (szarvas-, őzhús), vaddisznóhús.

Olajos magvak: Mandula, paradió, kesudió, lenmag, kókusz, mogyoró, makadámdió, földimogyoró, fenyőmag, pisztácia, tigrisdió / földimandula, dió, napraforgómag, repcemag, szezámmag.

Zöldségfélék: articsóka, spárga, padlizsán, széles bab, zöldbab, vörös vesebab, fehér karóbab, cékla, brokkoli, kelbimbó, káposzta, vöröskáposzta, kapribogyó, sárgarépa, karfiol, zeller, mángold, csicseriborsó, cikória, uborka, édeskömény levél, sütőtök, póréhagyma, lencse, fejes saláta, tök /spárgatök, hagyma, borsó, paprika, burgonya, retek, ruccola, mogyoróhagyma, szója bab, spenót, édesburgonya, fehérrépa, vizitorma, manióka.

Egyebek: agar-agar, nádcukor, szentjánoskenyér, gesztenye, kakaóbab, kávé, kóladió, méz, gomba, tea (fekete), tea (zöld), élesztő (sütő), élesztő (sör).