Amit tudni érdemes a bélbaktériumokról

Az elhízást a bélbaktériumok érzékeny egyensúlyának felborulása okozza. Friss tudományos kutatások egyértelműen bizonyították, hogy a megváltozott bélbaktérium összetétel felelős a túlsúly és számos betegség kialakulásáért.

Mi a bél mikrobiom? 

bakterium

A mikrobiom szó mikroorgazmusok összességét jelenti. Bennünk, emberekben baktériumok halmaza található, amelyek a test különböző részeiben vannak jelen – például mint a bőr felszínén és annak alsóbb rétegeiben (bőr mikrobiom), a szájban (orális mikrobiom) a hüvelyben (vagina mikrobiom) és a fülben (fül mikrobiom).

A bél mikrobiom a beleinkben élő bélbaktériumok és bélgombák halmaza, amelyet korábban bélflórának hívtak, de ma a beleinkben élő baktérium populáció összességét hívjuk így. A bélbaktériumok populációja több 10 billió mikroorganizmust foglal magába, amely legalább 1000 különböző ismert baktériumfajból áll. Ezek több mint 3 millió gént tartalmaznak (ez a szám 150-szer nagyobb, mint ahány saját emberi génünk van). A bélbaktériumok súlya az emberi testben elérheti a 2 kilogrammot is. A bélbaktériumok egyharmada a legtöbb emberben azonos, ám kétharmad része egyedi. A beleinkben lévő bélbaktériumok olyanok, mint a személyi igazolványunk.

 

Hol találhatók a bélbaktériumok az emberi testben?

Ahogy a neve is kifejezi, a bélbaktériumok a beleinkben találnak „menedéket”, azaz a testünk egyik legfontosabb és legnagyobb részében, amely állandó kapcsolatban van a külső környezettel.

 

Miért oly fontosak?

Mivel mindegyikünknek egyedi mikrobiomja van, amelyek fontos élettani funkciókat látnak el, közvetlen hatása van az egészségünkre:

  • segíti azoknak a bizonyos élelmiszereknek a megemésztését, amelyeket a gyomor és a vékonybél nem tud megemészteni
  • segít bizonyos vitaminok előállításában (például B- és K-vitaminok)
  • megvédi a szervezetet a fertőző, támadó mikroorganizmusoktól, fenntartja a bélnyálkahártya épségét
  • fontos szerepet tölt be az immunrendszer működésében, biztosítja a szervezet védekező képességét
  • az egészséges és egyensúlyban lévő bélbaktériumok biztosítják a megfelelő emésztést

A fentiek miatt a bélbaktériumokra a tudósok manapság úgy tekintenek, mint egy szervre. Igaz, ez csak egy „szerzett” szerv, hiszen a csecsemők sterilen születnek. A születés után azonban azonnal elindul a bélben a baktériumok elterjedése.

Mikor kezd el kialakulni?

A bélbaktériumok kialakulása a születéskor kezdődik. A méh környezete steril, de az újszülött emésztőrendszere gyorsan benépesedik mikroorganizmusokkal, amelyeket

  • az anyával (hüvelyi, széklet, bőr, mell stb.)
  • környezettel (ahol a születés történt)
  • a levegővel stb. történő érintkezés során kap.

A harmadik naptól a bélbaktériumok összetétele attól függően alakul ki, hogy a csecsemőt hogyan táplálják: az anyatejjel szoptatott babák bél mikrobiomjában főleg a bifidobaktériumok a dominánsak, szemben a tápszerrel táplált csecsemőkkel, akiknél nem ez baktériumfaj a meghatározó. Tudósok úgy vélik, hogy a bélbaktériumok a gyermek 3 éves koráig fejlődnek ki, és összetételük hasonló lesz, mint a szülőké, de bélbaktériumok összetétele később is változik a fejlődésünk során. 

Életünk folyamán a minket ért különböző környezeti hatások nyomán a bélbaktériumok összetétele változik. Idős korban lényegesen más a bélbaktérium összetétel, mint fiatal korban.

Amíg a bélbaktérium összetétel a legtöbb egészséges ember esetében hasonló, addig a fajösszetétel nagyon is személyre szabott. Utóbbit nagy részben a minket körülvevő környezet és az étrendünk határoz meg. A bélbaktériumok hozzászoknak az elfogyasztott táplálék összetevőkhöz, és ez igaz rövid és hosszú távon is. A japánok például meg tudják emészteni a tengeri moszatokat, ezek fogyasztása része a napi étrendjüknek, köszönhetően egy különleges enzimnek, amelyet tengeri baktériumoktól szerzett meg az ő bélbaktérium rendszerük.

Annak ellenére, hogy a bélbaktériumok képesek alkalmazkodni a változásokhoz, a baktériumok egyensúlyának felborulása esetén adódhatnak speciális helyzetek. Ezt nevezzük dysbiosis-nak. (Magyarul: diszbiózis, azaz az emberrel szimbiózisban élő baktériumok abnormális állapota.) Diszbiózishoz általában egészségügyi problémák kapcsolódnak, olyanok, mint a funkcionális bélpanaszok, gyulladásos bélbetegségek, allergia, elhízás és cukorbetegség.

Számos tanulmány igazolta a prebiotikumok és a probiotikumok bélbaktériumokra gyakorolt jótékony hatását. Fogyasztásuk hasznos a baktériumok számára; a prebiotikumok segítenek a bélbaktériumok működésének javításában, miközben elősegíti néhány „jó” baktérium szaporodását és aktivitását. Manapság, bizonyos erjesztés útján előállított élelmiszerek, probiotikumok, mint például a joghurt, segítenek a megtartani a bélbaktériumok egyensúlyát, sérthetetlenségét és sokszínűségét.

A technológiai fejlődésnek köszönhetően, a gyomor és a bél traktusokban élő baktériumokról kialakult kép egyre világosabb. A kutatók ma számos módszert használnak, beleértve a molekuláris biológia eszköztárát, hogy feltárják a bélbaktériumok most még nem ismert „titkait”. Miközben számos dolgot még nem fedeztek fel a bélbaktériumok működésével kapcsolatban, minden nap egyre több és több tudományos felfedezést publikálnak ebben a témakörben.

A bélbaktériumokkal kapcsolatos legfontosabb adatok és számok:

  • fontos szerepe van az életünkben, szervezetünk (testünk) működésében
  • összetétele minden ember estében egyedi és különleges, épp úgy, mint az ujjlenyomatunk
  • több tízbillió baktérium halmaza érintett a bélben, tízszer több, mint ahány sejt van a testünkben
  • több mint 3 millió gént tartalmaz, 150 szer több gént, mint az emberi genom (DNS)
  • súlya összesen akár 2 kg is lehet
  • több mint 1000 különböző ismert baktériumfaj található az ember bélrendszerében, de csak 150-170 meghatározó egy adott témában